Lapszemle, 1930. május
1930-05-06 [1362]
A _j.ap hinni akarás,. hagy. j§fifep]|?.ej^;^^g.e3Jw.éi,l|.J^ Pmi?-. p^Qrsay-n folytatott eszmecserék alkalmával sem hagyta cserbe ez a dicséretre méltó helyes érzék. Az kétségtelen hogy Ausztriának nincs érdekében ellenségévé tenni Franciaországot, különösen most, amikor arról van szó, hogy egy ujabb külföldi kölcsön ntját egyengesse* Ám egy ilyen kereskedelmi ügyletnél,amely a pénzpiac jelenlegi helyzeténél fogva épen olyan előnyös arra nésve is, aki a kölcsönt adja, ugy hogy semmi szükség sincs a legcsekélyebb mértékben is feláldozni szabadságát, különösen akciószabadságát, amiből csak annak a francia politikának lenne haszna, amely Prágát és Belgrádot inspirálja és legkevésbbá sem viseli lelkén azt a gondoskodást, hogy megerősitse az osztrák köz társaság függetlenségét. Schober _ ka n^ ellár_ Lo ndo nba_ é r ke zj s é r ől_ és_ a z_ os z t r ák_ köl_os ön ü^yjben^folytatott_me^beszéléseiről az első hireket közlik a'Resto del Carlino /^Gazzet ta_ del_Pppolo_/2/_ js_Popol o_ d* Kalia_/3A_A__ Resto del Carlino /</ értesülése szerint 8 sajtó egy részében ugy ál litották be Schober londoni látogatását, mint egy kölcsönügylet érdekében utazgató kereskedelmi megbízottét. Azt is hangoztatták* hogy Schober állitólag arra igyekszik rábírni az angol kormányt, járuljon hozzá, hogy Ausztria függetlenítse magát a saint-germaini szerződés megkötöttségétől abban az irányban, hogy a jelenleg létező pártszinezetü fegyveres alakulatodat a hadseregbe beolvassza és igy egy lényegesen megnövekedett állami miliciát teremtsen. £ híreszteléseknek egyike sem felel meg a valóságnak. Schober nem ugy ment Londonba, mint pénzügyi közvetítő, sem pedig mint holmi militarizmus apostola, hanem mint az osztrák béke olajágának vivője. I prágai ké pvise lőházban le játszódott l^ultuózus^ jelenetek- I ről, szocialista és kommunista képviselők összepofozkodásáról közöl I jelentést a Piccolo /2/. J
