Lapszemle, 1930. április

1930-04-26 [1361]

lő, Valószinüleg abból az elgondolásból indulnak ki, hogy Magyarországnak és Franciaországnak egyformán sürgős az egyezmény megkötése s éppen ezért mini ent elkövetnek, hogy Magyarország helyzetét külpolitikailag a lehetőség végső határáig megnehezítsék. A magyar delegáció azonban semmiféle ujabb követelést nem hajlandó elfogadni é3 további enged menyeket nem tehet* A döntöbiraskodás elvét, amelyre mindig a legnagyobb súlyt helyezte a jövőben is fenn kívánja tartani s ennek fenntartását máris sikerült biztositani, A kisentent e~államok ujabb hét követelését a magyar kormány a nagyhatalmak delegátusainak tudomására hozza azzal, hogy a magyar kormánytól távol áll minden nehézség okozása, kizárólag a kisentent e-államok delegátusai felelősek azért , hogy ujabb és ujabb nehézségeket támasztanak azzal, hogy a saját kormányuk által tervezett engedményeken túlmenően követelésekkel lépnek elő Louoheur nyilatkozata a parisban kidolgozott egyezményekről Az összes mai lapok közlik a párisi Havas-jelentést, amely szerint Louoheur a keleti jóvátételi bizottság elnöke részletes kijelentéseket tett azokról az egyezményekről, amelyeket az értekezlet kidolgozott s amelyek parisban most aláirásra keiilnek? Louoheur mindenekelőtt kiemelte azokat a nehézségeket . amelyek az értekezlet munkálatainak útjában állottak. A legsúlyosabb pont • úgymond - az agrárkérdés volt . Az volt a kérdés, vájjon a hágai értekezlet csak azoknak a magyar optánsoknak sorsáról intézkedett-e .akik mái* pört indítottak,, vagy azokra is vonatkozik, akik még nem inditottác ugyai pört, de jogukban áli pört inditani. A bizottság végül oly egye* menyre jutott, amely egy bevezető fejezetből és négy egyezségpont hói áll,A bevezet ő fejezet a ratifikálás feltételeit szabályozza., Az első számú egyezmény véglegesen elintézi a magyar jóvátételek kérdését, Magyarország 1944-től 1966-ig 13 és íél millió arany-