Lapszemle, 1930. április

1930-04-26 [1361]

koronát köteles fizetni... Az 19ő0.~tc-l 1945-ig terjedő periódus alatt Magyarország a jóvátételi bizottság végleges döntése szerint 10 és fél millió koronát köteles fizetni. Ezzel szénben megszüntetik azt a zálogjogot, amely a magyar állami j öVédelmékre nehezedett A második és harmadik számú egyezmények az agráré forraok kérdését szabályozzák, vagyis azoknak a magyar alattvalóknak követeléséig akiket a kisentente-államok agrárreformjai sújtottak.- Valamennyi fölye matban levő,, avagy jövőben indítható pör egy uj intézmény az u.n. agráralap révén fognak rendezni, amely 220-240 millió koronából fog illa ni. Az alapot egyfelől Franciaország.. Anglia és Olaszország, másfelől Csehszlovákia /40 millióvá]/,'Jugoszlávia /25 millióval/ és Románia /13-15 millióval/ fogják létrehozni .A bizottság elintézte a főhercegek javainak kérdését is és a trianoni szerződés alapjára helyezkedett,, amely szerint e javak egyszerűen kisa ját it ott aknák t ekint endők-, A bizottság elintézte az egyet e mi, valamint a vallási alapok kérdéseit is,* A negyedik számú egyezmény a ?.«alap létesítésével foglalkozik-, amely 100 millió aranykoronából fog állani. Ezt az összeget egyenlő részekben , a maga egészénen Franciaország^ Anglia és Olaszország fogják szolgáltatni. Ez alap célja hogy a nagyhatalmak segítségére siessenek a kisententenak, a magyar állampolgárok követeleseinek kielégítésére , a fent i tőket az agráralapból fennmaradó összegekkel fogják összegeket/ gyarapítani, viszont a f öl ös lege s/rí ssaá"f ogják juttatni az alárió hatalmaknak."' Az 12. és a 4. számú egyezmények szövegeiben az egyetértés teljes és azoknak csak végső kidolgozása van hátra* A 3» számú egyezménypontot szombaton fogják megvitatni, 2'd cikk közül eddigelé 19-ben megegyezés jött létre* A végleges megegyezés tehát - mondja Loueheucy- küszöbön áll es a megoldásra váró nehézségek ellenére remél