Lapszemle, 1930. április

1930-04-29 [1361]

Louoheur pártatlan ée tárgyilagos közvet it és ónok értékét és- Anglia rokonszenvét , amely főként a döntőbirósági gondolat védelme miatt irántunk megnyilvánult végül a "Pester Lloyd" reflektálva Benes ama nyilat kozatára, hogy a párisi egyezség első lépés Magyarország és a kisentente között a békés együttműködés lehetősége felé, a "^ester Lloyd" megjegyzi^ hogy szívesen és fenntartás nélkül hajlandók vagyunk minden közeledésre "békés és harmó»J.sfcus együttműködésre,, ha a kisentente részéről is hasonló fenntartás r-'lküli őszinte közeledést tapasztalhatunk.™ A "Budapesti Hirlap" is rámutat annak jelentőségére, hogy a párisi megegyezéssel formába öntött hágai megállapodások következtében a magyar állampolgárok egy tekintélyes rész© elveszettnek tekintet vagyonuk ellenértékeképpen jelentékeny összegeket fognak az országba behozni s ezzel a nemzeti vagyont azaporit ják, másrészt politikai szempontból áthághatatlannak mutatkozó akadály gördült el a magyar külpolitika kifejlesztésének útjából s a magyar diplomácia munkája a'békeszerződésekből folyó pénzügyi követelések és tartozások kölcsönös liqvi dálása által olyan akció szabadságra tett szert, amelynek segiteégével hozzáláthat ahhoz, hogy kivihassa az államközi életben öt megillető tökéletes egyenjogúságot A párisi tárgyalások lefolyása ugylátszik, a szomszédos államokban is felébresztette azt a meggyőződést^ hogy nem lehet a győzők és legyőzöttek közötti jogi és politikai megkülönbözte. tést állandóan fenntartani, vagy legalább is nem lehet ugy fenntartani hogy ne származzék abból végül azokra is hátx*ány akik ezt a helyzetet magukra nézve joggal kedvezőnek tartják* Ennek a két kategóriának fenn maradása kizárja Európa békés konszolidációjának lehetőségót.-. Ami pedig Benes dr»-nak a párisi eredményekről tett nyilatkozatát illeti, a "Budapesti Hirlap" azt mondja , hogy a tónusban talán valamivel melegebb szirénhangokat hallat Magyarország felé. E hangulatváltozás nyilvánvaló oka, hogy kénytelen elismerni a loyalitásnak azt a szellemét,