Lapszemle, 1930. február

1930-02-08 [1359]

r Gondolat cikkíród a megfeledkezik arról, hogy a hátánál zió követelése Németországban márla hatalmas erővel feléledt és hogy efct a követelést csak azok a problémák tudnák ellensúlyozni, amelyek az Anschluss bekövetkezte után felmerülnének. Az anschluss után feltámad a Csehországban 1 lévő harmadfólmilliónyi német népesség kérdése, amely az osztrák alkotmányozó nemzőt gyűlésben ia már felmerült. Trieszt ma ninterland nélkül pusztulóban van. AZ Anschluss utón ez a kikötő jobban fogja érdekelni Német országot, mint Danáig* Középeuropa területi változásánál lengyelország visszanyerheti történelmi határait Magyarországgal,, ami megkönnyi ti számúi a a dunai kikötők használatát éa az Adriához vezető utat. Koaickij,a Nemzeti Gondolat cikkének irója.azt hiszi, hogy meglehet akadályozni az Anschlusst Ausztria ujabb megesőnkitásával. Lengyelország pedig rekompenzáció fejében megkívánhatja

s hogy keletporoszországot elszakítsák a Német Birodalomtól, Ennek gondolata is provokáció amely csak olajat önt a német-lengyel viszony tüzére., i»ehát kicsoda akadályozhatj a meg Németország ós Ausztria egyesülésének tényét^ ha ők maguk ezt akartjuk ? Kozicki a kisantantra; Franciaországra és Olaszországra számit,A kisantant egy betéti társaság^ amely a Magyarországnak okozott igazságtalanságból él éa egyetlen célja az elragadott magyar tartományok megtartása* i>i az államok egyike sem j.ép fel fegyveresen Németország ellen, Románia nem teheti ezt 13es3zarábia miatt Csehország azért nem

s mert lakosainak több mint egy harmadrésze német, azerbia pedig a szerb-horvál ellentét következtében. Hát Franciaorszárr ? Amikor a st.germaini béke ratifikációját tárgyalták a francia parlamentben, az előadó azt kérdezte, vájjon ha az oszt rák- nóciyt határt ..erombolják beleegyezik-e a rrancia katona abba, hogy óta határ visszaállítása érdekében mozgósítsák a képviselők egyike már akkor azt felelte a kérdésre- hogy , soha. Ma ez még annál kevésbé gondolható. Keletporoszország elszakitását Né-