Lapszemle, 1929. december

1929-12-23 [1357]

A cikk továbbá reflektálni óhajt néhány francia lapnak ama állítására mintha Itália a Róma és Páns közötti tárgyalásokat arra akarná fel használni, hogy egyes politikai problémákat illetve koncessziókat csikarjon ki Franciaországtól. Kereken kijelenti hogy ezek a francia lapok" nagyon tévednek mert Itália ilyesfélét nem akar. iíbek a poli tikai természetű problémák teljesen különállnak a tengerészeti paritás kérdésétől. Ugvancsak francia lapok tenge rés zeti_vonatkozásu^ cikkei re reagálóméglehet5s élénken a Popolo^Italia /2V G.P.-jelzésű rónai vezércikkében. Reagálni óhajt pedig különösen azokra az állításokra melyek szerint a paritás kérdésében a pénzügyi szempontok fogják játszani a vezérszerepet amennyiben az olasz államháztartási mérlegre nézve szinte elviselhetetlen terhet jelentene ,ha Itália konknrrálni akarna a 800.000 tonnás francia i'lottaprogrammmal. A cikkirő kijeién ti, hogy ez a pénzügyi érvelás nem állhatja meg helyét .Tévednek azok is, akik azt hiszik, vagy elhitetni akarják a közvéleménnyel, hogy az olasz hajóépítés annyira hátra van a franciától, hogy Itáliának gigantikus erőfeszítést kellene kifejtenie, ha a franciákat utol akarja érni. Tájékozás kedvéért megállapítani kívánja, hogy az olasz államháztartási mérlegben évi 600.000 lira van hajóépítésre előirányozva. Sz kétségtelenül áldozatot jelent az adózókra nézve, de meg kell ten látva azt,hogy az egész világ fegyverkezik és különösen a nagyhat' egymást akarják túllicitálni flottaépitás terén. Bzzel a költségelv irányzattal átlag 32 ezer tonna építheti. Minthogy a hadihajók hasz nálhatósági időtartamát átlag 20 évre teszik, ebből következik, hogy | 600.000 lira évi beruházással Itália 20 év alatt 640 ezer tonnát épít het. Ha most Franciaország tényleg fel akarja emelni tonnatartalmát 800 ezerre. Itália ebben már kevesebb erőfeszítéssel utolérheti, ameny nyiben njabb 150 millió évi beruházásra szánja el magát. A cikkíró