Lapszemle, 1929. december

1929-12-23 [1357]

kijelentheti, hogy ez az ujabb uLdozathozatal, dacára annak,hogy minden jő olasz féltékenyen vigyáz az államkincstár megterhelésére, ez az ujabb áldozat nem volna olyan gigantikus, sem elviselhetetlen. Meg kell állapítania továbbá, hogy véleménye szerint nem a pénzügyi szempontok választják el Itáliát Franciaországtól, hanem ezeken fe?ü inkább politikai la internacionális természetű kérdések. Mindenek előtt az a bizonyos békeszellem, amely mindenkit kötelez. Azt a kérdést teszi fel kell e vagy nem gyakorlatban is követni a lefegyverezés elvét, vagy ezzel ellentétben inkább fegyverkezni kell e? Redukálni kellene e az építkezéseket, vagy inkább növelni? íál^mozditsni kell e inkább a lefegyverezési konferencia sikerét vagy azt szabotálni? íizekre a Kérdéséire már tösbször lojális választ adott Itália, amikor hangsúlyozta, hogy a minimális keretek közé is haj landó redukálni tengeri haderejét feltéve, hogy a többi nagyhatal . mak is betartják ezeket a minimális kereteket, A cikkíró remélni szeretné hogy Franciaország is hajlandó lesz tettekkel kimutatni hajlandóságát ilyen irányban. Majd kijelenti, hogy bárki 13 akarna szupremáciét magához kaparintani, vagy veszélyeztető egyensúlyi különbségeket teremteni, semmi esetre sem számíthat Itália támogatására, Anglia és Amerika között már megteremtették az óceáni egyensúlyt, ami a civilizáltságnak egyik győzelmét jelenti ifzzel párhuzamban meg kell teremteni az európai egyensúlyt is, mint a békés együttélés biztositékát. Minden hegemonikus törekvés csak veszSlyt jelent Európa számára. A 21 i lapok rövid római keltezésű értesülése szerint 4 a francia jegyzékre megszerkesztett olasz választ már megküldték a párigj olasz követnek a francia kormánnyal vald ismertetés végett I jugoszláv kereskedelmi tengerészet fejlődéséről ad képe*..