Lapszemle, 1929. december
1929-12-11 [1357]
,1 3 J Külpolitika. mW »- S* -» •» 0* -*i * M> *t ~ A jóvátétel kérdésében Szterényi József báró a felsőháztegnapi ülésén a jóvátétel és az optánskérdé3 komplexumáról összefoglaló beszédet mondott s ezzel a beszéddel kapcsolatban B ethlen István gróf ismételten leszögezte négy pontba precizirozva a magyar kormány álláspont ját* Bethlen gróf miniszterelnök kijelenti, iiogy a maga részéről nem kivan a kérdés részleteivel foglalkozni, nem akar belemenni azoknak a tárgyalásoknak az ismertetésébe sem, amelyek folyamatban vannak és ennek következtében nem alkalmsak arra., iiogy a közvélemény elé egész nyíltsággal állíttassanak, de akkor* amikor Szterényi báró felszólítja a felsőház tagjait, hogy egységesen sorakozzanak a kormány háta mögé s szükségesnek tartja összefoglalni azokat a szempontokat amelyek a kormányt vezérlik* E négy tétel a következő;; 1/**Meggyőződésem szerint ha a velünk szembenálló nemzetek a trianoni szerződés in teaoióit éü natározataifc komolyan figyelembeveszik és ha figyelembeteszik azokat a dolgokat amelyek 1924-ben történtek, mikor Magyarország szanálásáról volt szó s mikor a reparációs bizottság is határozd* határozatot hozott akkor Magyarország további reparációk teljesitésé re nem kötelezhető A trianoni szerződés értelmében Magyarország reparációs teljesítésénél figyelembe kell venni az ország teljesítőképességét. I924~ben kimondották hogy Magyarország 20 éven keresztül más reparációt nem fizethet mint évi 10 milliót vagyis 20 év alatt együttvéve 200 milliót 1924 óta öt esztendő telt e] Azóta Magyarország teljesítőképessége az elkövetkező gazdasági válság továbbá szómszédaink elzárkózása folytán ami Magyarországon értékesítési krizist idézett elő és ama helyzet folytán amely az egész világon pénzszűkét okozott, Magyarországot abba a kedvezőtlen helyzetbe juttatta, hogy nélkülöznie kell gazdasági felépítése érdekében azokat a tőkéket, ame»