Lapszemle, 1929. október

1929-10-08 [1355]

Az angol-orosz megegyezés négy pontját magyarázza a nagynámet KreusTTXg/6-3Z1/ moszkvai levelezője.Bármennyi oka legyen is a szovjetkormánynak arra,hogy ezt az eredményt jelentékeny külpolitikai sikernek könyvelje el, mégis meg kell állapi tani, hogy ez is csak ugy volt elérhető,mert Moszkva lemondott arről,hogy mint "rocher de bronzé" merev engedékenytelensigben előzékenységet csak a másik oldaltól követeljen, önmaga azonban megtagadja, rehát inkább középső vonalon jött a megegyezés létre és mindegyik fél valamiben engedett: Anglia hajalndő a diplomáciai viszonyt ismét felvenni, anélkül,hogy előbb a háboruelőtti adósságok 5s a szovjetpropaganda kérdései rendezve lennének,mint ahogy ezt eredetileg követelte; a szovjetkormányt ellenben,amely ebben keresztülvitte álláspontját, nyilvánvalóan mégis belement már meghatalmazottja utján a függő kérdés rendezése főbb irányvonalainak megbeszélésébe és megállapításába,még mielőtt 8 diplomáciai viszony ismét felvétetett. Abszolút diadal egyik oldalon sem jegyezhető fel. Es a széles tömegeknek ismét azt'lehet demonstrálni a szovjetállamban, hogy Áurőpa kapitalista államai közül a leghatalmasabb nem akar lemondani a szovjetállamhoz való viszonyról. Sz i a siker kétszeresen kapóra jön,miután a szovjetkormny külpotitikája már hosszabb idő őta nem képes sikert felmutatni és iv.oszkva elszigetelése a vzetőkörök némely tagjánál is aggályt kezdett keltem. Magyarországról. "Demokrácia Magyarországon?" - "Az ellenzék harca a titkos választójogért" - "Rothermere nézete" cimeken hosszabb cikket közöl a Germania /5-465/ budapesti K-tudósitőja.aki azt mondja, hogy a nyilt szavazás kérdésében hassaynak és Friedrichnek van igaza és a titkos szavalásra irányuló mozgalom -agy előmozdítóra talált a