Lapszemle, 1929. október

1929-10-21 [1355]

hogy a köt intézet vezetősége a politikát vitte be az üzleti életbe a ezzel kárositotta mag a tagokat. A törvény azonban személyre való tekintet nélkül kiiaéletlenül el fog velük szeműén járni, /tudvalevőleg a két intézet vezetősége kivétel nélkül a volt horvát parasztpárt vezető képviselőiből állott* /fcef.//Morgenbl^O/ Az uj egyetemi törvény aa előző hire satu lésekkel szembún a belgrádi és zágráoi egyetemen kivül íoaghagyta a hjalálraitélt laibachi egyetemet isj valamint a szabadkai jogi és üzskübi bölcsészeti fakultást N.20/ K^icin lüta, a bácskai tartoifiány niatosa a B.N.80-ban hosszan nyilatkozik a bánságok gazdasági ós közigazgatási problémáiról.. Különösen azt vitatja*, hogy a város nem fontoaabb mint a falu és téves az a vélemény., hogy minden, bánság saját viszonyai 3serint szervezi meg a községeket, A város ós a fala között csak a feudális rendszer szerint volt különbség, most minden polgár egyenlő a törvény előtt, tekintet nélkül arra, faluban él-e vagy városban* Kiicin Mita hozzáértésére példaként álljon itt néhány, szemeIvény nyilatkozatából ;» A mai főszolgaviráfc nem a feudális urak képviselőig «ant Magyarországon voltak,hanem az állaphatalom képviselői. A szabadkirályi városok a mai időkben valóságos anakronizmusok. Amig feudálisok uralkodtak* akik kényük-kedvlkk sserint adták meg a jogot a jobbágyoknak,érthető voitj hogy a nagyobb és gazdagabb községek lakosai nagy váltságdíjat fiz* ttek> hogy községük 3Z,kir.város legyen óa igy megszabaduljanak a földesurak zsarnokságától. Miután a jeboáfíyok falujukban nem voltak szabad polgárok, teljesen jogos volt as, hogy a varosokat szabad ós királyi városoknak nevezték.Mai minthogy I falu lakosai is szabad polgárok* éppen igy felvehetne minden fala a íB.kir.faltt cima t ,..... * » a belügyi köziga aga táeról szóló törvényben &