Lapszemle, 1929. október

1929-10-21 [1355]

• városi közigazgatás rangkérdése ia elintézést nyer. A törvény szála; aebb hatáskört állapított itg a városoknak,mint amilyen a községeknek van, ami teljesen érthető",de nem adott minden városnak fői spánt, mint aa a magyar törvény alapján volt.» Külpolitika. A Qortan-tigyben megmozgatták már Szabadkát ia. A jogi fakultáé hallgatói szombaton délután gyűlést tartottak s többek közt azzal tisztelték wüg az uj martirt, hogy a diák-kulture gye sülét éa a Szokol-egyesülét alapító tagjává irták be óa lépéseket tesznek,hogy a Jadranszka Strázsa ia alapitótagjai közé irja* Este heves tüntetéseket rendezett a diákság,zárt sorokban menetelve szidta Olaszországot és a gyilkosokat. Vasárnap reggel gyáazmisét tartották Gortanórt, délután pedig a jogi kar dísztermében Milies Ivo egyetemi tanár tartott előadást a szorongatott a isztriai délszlóvékról, akiknek mór nevét ia elkobozza az olasz zaarnokaág, A tanár hangoztatta,hogy a délszlávság felszabadítása mindaddig nem teljes, mig fel nem tudják szabadítani az olasz elnyomás alól isztriai váraikat ia. - A városi képviselők körében mozgalom indult megrogy a város egyik utcáját Szabadkán is Gortamról nevezzék el. Az indítványt már az október 29-iki közgyűlésen beterjesztik. /$.N.20-21./ Szombaton délben a belgrádi egyetemen is diókgyűlést tartottak,melyen felolvaatók a dél3zláviai ném?t ligának Oortan kivégzése ellen a Népszövetséghez intézett tiltakozó táviratát,, A délszláv nétmtaég nevében Kraft és leksa I is külön táviratban tiltakoztak a Nép szövetségnél. B.N./^0/-A lapok köK zül különben csakis a/l>. V.lVazól hozzá a kérdéshez, a többi csak a híreket közli. ÍUZ vezércikkben tárgyalja a kérdést, jogi szempontból is abszur dumnak tartja az Ítéletet és figyelmezteti Olaszországot,hogy a római birodalom azért tudott olyan naggyá lenni, mert türelmes volt minden idegen w kultúrához, sőt At is plántálta Hómába. Olaszország is jobban tenné, ha