Lapszemle, 1929. október

1929-10-04 [1355]

w J / KüO, politika. Valamennyi ma reggeli lap Stresemann halálának jelentőséget mérlegeli vezércikkében. Általános hang, hogy Stresemann Bismarck­9 hoz hasonló államférfiúi egyéniségénele elmúlása az egész üurópa béke politikájának vesztessége. A "8 Orai Újság 1 ' rámutat, hogy Streeemann (•—•*————.—————/» tragikus sorsa, hogy nagy müvének beí'ejszését nem érhette meg. A "3u­»——«• dapesti Hirlap" Stresemann egyénisége legfőbb erejét abban látja,hogr az erők kizárólagos érvényesítése helyett az engedékenység és megér­tés szellemét mesteri tapintsttal tudta hazája javára érvényesíteni. Felvetődik azonban a kérdés, ki és milyen e rökurel fogja Stresemann nagy müvét befejezni? Kiknek sorából fog az utód Kikerülni, a szoci­alistába centrum vagy a demokraták köréből. Breíteeheid, Kaas, vagy Benstorff, • mindegyiknek Keserves erőfeszitóssel fog kelleni előbb és külső és belső pozicióját megerősíteni almoz, hogy a Birodalom számára eredményesen dolgozhassák. Nagy kérdőjel marad Stresemann után. A magyar nemze$ amelyet rosszban, bajoan kötött össze a sors a Német Birodalommal, őszinte baráti éa bajtársi részvéttel hajtja meg aássióját Stresemann ravatala előtt. ­A "Nemzeti Újság" mérlegelve Stresemann államférfiúi pályá­•«M»———••——«»—•• — jának jelentőségét, rámutat, hogy élete mégis tragikus volt. Világ­történelmi jelentőséget szerzett magának^ de sohasem tudta megszerez ni a tömegek szivét, tragikuma azonos azokéval a görög hősökével, a­kik tudták, hogy jó ügyért éltek és haltak. ­A "Magyarság* hangsúlyozza, hogy mi magyarok csak a legna­----------^ gyobb részvéttel és hálával gondolhatunk Str esemannra, aki nemzetünk jóakarója volt és aki a kisebbségi kérdés frontján a Népszövetség e­lőtt érettünk és mellettünk verekedett. ­A "Pesti Hirlap* vezércikkében Szterényi József hangsúlyoz­•»•»-—---------»

Next

/
Oldalképek
Tartalom