Lapszemle, 1929. október

1929-10-04 [1355]

za, hogy Bismarck óta senki sem értette ugy mint 0, iiogy rsnzete nagy gazdasági értékét az európai kibontakozás nélkülözhetétlen tényezőjévé ismertesse el nemzete volt ellenségeivel. Általa Németország megnyerése, Németország nagy konstruktív értékének a közös politikába való "bekapcsolása lett céllá. Legfőbb érdeme a békeirányzat atmoszférájának megteremtése s nekünk magyaroknak külön okunk a mély részvétre; a-volt szövetséges német nemzet nagy gyászában, hogy Stresemannban kevés barátunk közül ismét elvesztettünk egyet* Az "Újság" Bismarck egyéniségéhez méri Streseraann nagyságát s rámutat, hogy mig amaz a szétdarabolt Németország harcias egységbekalapáló ja volt, Stresemann a felosztásra itélt Németország oékés mejaontője. Hogy ki lesz a méltó utóda, - a kérdés kínos és a ftelrelet bizonytalan. Az egész világ egzisztenciájának baljóslatú háttere meredezik felénk s mindent visszazorit az önző kérdés; megérezzük-e elmenését? A "Magyar Hirlap" rámutat, hogy Stresemann súlyt tudott gyakorolni a Népszövetségre azzal a kijelentésével, hogy jogos követeléseinek teljesítése nélkül nem lépteti bo N énét országot a Hépszö vétség tagjai sorába A "Pesti Napló" bizik benne, hogy Stresemann polit ikája tovább él és a jövőben is megvilágítja a Német Birodalom útját.-. A "Népszava" hangsúlyozza, hogy Stresemannoan volt bátorság ahhoa, hogy meglássa azt a tényt, hogy nem az erőszak, hanem a demokrácia utján érthető ol az igazságta. lanságok jóvátétele, s bizik benne, hogy bárki álljon is s

trosemann helyére, tovább folytatja a megegyezéses béke egyedül eredményes politikáját^s arra a konklúzióra jut, hogy Magyarországon ia győzedelmeskedni kell ennek a . szellemnek* A magyar kormány fészéről Walko Lajoa külügyminiszter a budapesti német birodalmi követségen személyesen mondcloáit. Bethlen István gróf Müllor Hermann birodalmi Jcancallárhoa^Walkp dr. pedig Streaeaann öavegyéhez intézett meleghangú reszvenytaviratot.iáiét ORSZirne i ntf JTAB