Lapszemle, 1929. október

1929-10-30 [1355]

után romantikus restaurációs álmokat hajszolt volna, mozgékonysága kétségtelenül képes lett volna a Köztársasággal is gyakorlatilag kibékülni. Az aktiv politikához való visszatéréshez számára késő volt. Igy egyike marad ő a császári korszak legkiváMdob..reprezentánsainak, Bismarck után a legjelentékenyebb és legérdekesebb kancellár. - A prankf Ztg-ban /29-80^ Bemhard Guttmaaa közöl cikket. Hazug dolognak mondja Bülownak azt a nyilatkozatát,hogy "sírkövemre valamikor ez lesz írva: itt nyugszik egy agrárius kancellár Szövetségi politikájára vonatkozóan azt mondja,hogy he semmiképen sem akart Angliával együtthaladni, nem volt-e szinte áletszükség,hogy Oroszországot biztositsa magának és szükség esetén feláldozza a szuette Habsburg birodalom pretcnzióit. Bülow esprit de finesse-e nem választotta Angliát, sem Oroszországot, ide-oda ingadozott. Öt illeti a váu, nem más tisztviselőket is nem a császárt. Vagy talán azon határtalan deficit mellett,melyet hosszú kancellársága hagyott maga után, talán valami lényegeset jelent,hogy ez az ember egy rendkívül élcsa társalgó ás hires charmeur volt? - A szociáldemokrata Vorwárta /28-406/ szemére veti Bülownak a cárizmus üldözései elől Németországba menekült orosz forradalmárokról tett nyilatkozatát, akiket "kunyoráloknak és összeesküvőknek, Mandelstaromoknak és Silberfarboknak

M

nevezett. A cikk II. Vilmos császárnak 1918-ban a Daily Telegraph-ban megjelent intervjujára emlékeztet,amely az egész hivatalos és nemhivatalos Német őrsziget hirtelen megijesztette. Akkor Bülow rábeszélte a császárt, hogy a jövőben tartózkodjék ilyen megnyilatkozásoktól ós erről az ígéretről a birodaírnigyűlést is tájékoztatta. Ezt a császár soha sem bocsátotta meg neki. - A háború vége felé még a szociáldemokraták érdeklődését is igyekezett s maga számára felkelteni. Kiküldöttéi által azt erősítgette,hogy ő lenne az alkalmas ember a békeszerződés számára Kapcsolatai és diplomáciai -technikai ismeretei következte-