Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-12 [1354]

**urőpa számára három kérdés áll felül: a leszerelés,a kisebbségi kérdés és a nagy keleti kérdés. E három probléma szükségszerűen a legerősebb akadályokra ás ellentállásokba ütköznek Franciaországnál. Innen van tehát Briand_ur_páneur

ópa

i elterelffsi manővere.amelyet lélektanilag világosan át keli látnunk. Nem Páneurőpa,hanem egy uj Európa az óra parancsszava. - Ajrankf Ztg^X0-67S^_genfi^Jwlönt^ Steesemann beszéde világos és szilárd volt tartalomban,ügyes a formában és ezért erős hatást gyakorolt. Odahaza talán nem fog minden körben tetszeni , Az idegen delegációknál sem talált általános szeretetreméltó tetszésre. Lehet hegy azért,mert Stresemann németül beszélt, de már a német szövegben is sok élénk tetszésre talált,kivéve a Saarkérdés megemlítését,amelynél a teremben nyilvánvalóan azért uralkodott nagy tartózkodás,mert a Saar-probléma rendezését kizárólagos németfrancia ügynek tekintik. A leszerelési és a kisebbsági kSrdésben Stresemannnak mindig a mások kritizálása képezi a kellemetlen feladatát. %z nem kellemes szerep,azonban ma feltétlen ferde dolog volna e vonatkozásban as ököllel az asztalra csapni,mint ahogyan azt a kisebbségek némely képviselője talán elvárta. - Briand páneurópai reggelijéről szóló tudósitásában a Frankf Ztg /10-674/ genfi alkalmi levelezője azt jelenti, hog- többet mint eddig e reggeli után sem tudnak Briand Európára vonatkozó terveinek pozitív tartalmáról. A nacionalista Dentsehe Tagesztg /9-42?/ f.iihelm Hack kommentárját közli,aki Stresemann fejtegetéseinek számos részeivel egyetért. A külügyminiszter a hágai konferenciából indult ki,amelyet örvendetes módon higgadtabban ítélt meg,mint ahogyan Németországon kormánykörökben divattá lett. Az a határozottság,amellyel a Saar-viőáknek az idegen megszállástól való felszabadítását is követelte, épen a Népszövetséggel, mint e