Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-11 [1354]

panaszok elintézésére korlátoznia,hanem hogy az érvénybenlévő kisebbségi jog szerint arra kell figyelemmel lennie,hogy folyton folyvást és általában bizonyosságot szerezzen magának arról, vaj jen miképen alakul a kisebbségek sorsa az érvénybenlévő szerződések alatt, A kisebbségi problémához való állásfoglalásban nem ismerhetek el különbséget érdekelt és nemárdekelt államok között. Olyan problémáról van szó,amely épen a háború után újjáteremtett rendszer alapelve szerint a népszövetséget a m-nga egészében érinti.Ha a Népszövetség kellő eréllyel szenteli magát e nagy feladatnak,a.ckor ezáltal megteremti a béke fenntartásának egyik fontos elemét. Mert a népek közötti béke annál jebban lesz biztositva,minél jobban lesz tiszteletben tartva és megvédve az anyanyelvre ,a Jrultúrára és a vallásra való el nem adható emberi, jog, tekintet nélkül az államok határaira. Remélem,hogy nem messze lesz az az idő,amikor a Képszövetség a kisebbségi kérdések kezelésére külön orgánumot fog létesíteni,mint ahogyan a gazdasági és a mandátumkérdés számára történt. Páneurópára,illetve az európai gazdasági viszonyok újjáalakítására vonatkozóan Stresemann a következőket jelentette ki: "A Népszövetségnek közvetlenül nincsen dolga ezzel a problémával,azonban e kérdés közvetett összefüggésben van világgazdasággal. Sokan eleve elutasítják az ilyen fejtegetéseket. Ezek a tiraenumerando pesszimisták lehetetlennek mondják e gondelat megvalósítását. Ezt az elvi szkepszist én nem osztoa. Kiért legyen eleve lehetetlen az a gondolat, hogy össze lehessen azt fogni,ami az európai államokat egyesitheti. Persze a leghatározottabban elutasítok minden politikai tendenciát valamely mas földrész ellen. Ha az ember visszautasítja azt a szkepszist,amely ezt a gondolatot keresztülvihet etlennek tekinti,akkor mégis tisztában kell Lenni az embernek afelől,hogy milyen célokat követnek ezek a fejtegetések. n Az európai határviszonyok által keletkezett nehézségek tárgyalása után azt kérdeza