Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-02 [1353]

A Briand-féle üurőpai Egyesült illamok ideájához szól hozzá ismét a DAZ A-350-351/ külpolitikai rovatában.Utal arra>hogy a lap már állást foglalt a Briand-í;le elgondolással izemben,amely abból indult ki,hogy ez a látszólag világboldogító terv belpolitikai taktikát leplez. Ezt a véleményét ma sincs oka megváltoztatni,mert az az elenyésző többség amellyel a francia kamarában sikerült az Amerikával és Angliával való adósságrendezést ratifikáltatni,bizonyítja,hogy Franciaország nagyon csekély szimpátiával viseltetik az amerikai hitelező irányában.Szükség volt tehát arra,hegy ezt az elkerülhetetlen ratifikálást egy páneurópai szósszal leöntött előétellel izesit^ék meg.A lap ezúttal ama véleményét hangsúlyozza,hogy német részről csak akkor jöhet komolyan szoba ez a páneurópai elgondolás,ha Németország felszabadul a vcrsaillesi diktátum nyomása alól,mert különben a páneurópai törekvések regakadályóznák a németséget szabadságuk visszanyerésében.A cikk további részében ismerteti Gráf Coudenhoven-Calergi,az ismert Páneurópai- apóst öl ci.kk.5t, mellyel a lap előbbi kritikájára reflektál. A Germania /31/ Seipelnek kremsi beszédét ismerteti,melyben Surópa jövőjéről szólott. A bolgár-szerb feszültség - mint a legutóbbi jelentősek sejteni engedik - az angol és francia diplomácia közbelépésére vslamelyes enyhülést mutat.Talán sikerül megvalósítani azt az indítványt, hogy a határ mentén egy tiz kilométer széles semleges zónát létesítsenek.Bolgár részrCl azt a javaslatot tették - mint a Köln.Yolksztg./31-529/ irja - ,hogy egy nemzetközi bizottság vizsgálja ki az állandóan napirenden lévő határvillongások okait,ezt azonban szerb részről kereken visszautasították, mint amely sérelmet jelentene a balkáni Lienroe-elmíletre nézve,hogy a Balkán a balkáni népeké.A Szerbek bizonyára nagyon jól tudják,mért nem fogadják: el a nemzetközi kivizsgálásra vonatkozó ajánlatot,amely bizonyán a szerb politikára és adminisztrációra né;ve igen kellemetlen tényékre