Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-02 [1353]

derítene világosságot. A Berl.Tagebl./l-358/ ujabb cikket közöl Bulgáriában tartózkodó tudósítójától,Theodor Berkestül,aki igen érdekesen irja ie tapasztalatait,amelyeket a bolgár-szerb határon szerzett.Itt egyebek között rámutat arra,hogy a napirenden lévő határvillongások ás határőr összeütközések okait rögtön megérti az,aki helyszínen látja,milyen lehetetlen cikk-cakkban vonták meg a két állam közötti határvonalat.Önkéntelenül az az érzése támad a szemlélőnek, hogy ezt a határmegállapitást valami politikai,vagy katonai keresztrejtvénygyárosra bízták,aki itt tombolta ki tréfacsmáló kedvét. A Voss.Ztg. /31-356/ romániai tudósítójának jelentését közli arról,hogy a Mamu-kormány és a nemzetiségi kisebbségek között, amelyek pedig eddig a kormányt lojálisán támogatták,elvi ellentétek támadtak. Ezeknek okai a most elfogadott közigazgatási reformra vezethetők vissza, amely nemcsak hogy ném elégítette ki a kisebbségek várakozásait,hanem az eddigi viszonyokhoz képest még rosszabbodást jelent számukra.Azok a várakozások,melyeket egyebek között a németnemzetiségü kisebbség kulturális és önkormányzati téren fűzött Maniu ígéreteihez,eddig még csak csalódást hoztak.Szt talán nem is annyira a bukaresti demokratikus uralom rosszindulatának lehet tulajdonítani,mmt inkább annak a sajnálatos körülménynek,hogy a kormányzat túlságosan tekintettel van a háttérben fészkelődő ellenzékre. A zürichi cionista kongressusról közölt tudósításában a Voss. Ztg. /31-356/ a szereplő szónokok közt kiemeli « radikális ellenzéki és revizionista vezér Jabotinski erősen temperamentumos beszédét,amely kíméletlen vád volt a cionista executiv komité ellen annak gerinctelen sége miatt.Súlyos vádakat tartalmazott a beszéd a palesztinai angol adminisztráció ellen is,amely nemcsak hogy nem támogatja a zsidóságot térveinek megvalósításában,hanem inkább akadályokat gördít eléje.A jelenléti