Lapszemle, 1929. június
1929-06-21 [1351]
séges álláspontot foglalnak el az állammal szemben, mint többek között a magyar irredanta szócsöve a Prágai Magyar Hirlap, mely minden számával beigazolja^ hogy nem a csehszlovákiai magyarság érdeke-* árt jelenik meg, hogy kulturális ás politikai tárén védje a magyarságot, hanem azért él, hogy az utódállamok ás Középeurópa békéje ellen irányit ott békerontó budapesti magyar politikát szolgálja* Az s államalkotó lapok feladata az, hogy az ilyen/ehhez hasonló lapokat m kontrollálják és kölcsönösen ne marják egymást. Mert igy aztán mig mi egymás ellen agyarkodunk, az ellenséges lapok észrevétlen szabadteret nyernek államellenes ténykedésükre, avagy: duobus litigantibus tertius gaudet. A Prágai Magyar Hirlap /8O-130/ megjegyzi, jellemző egy félhivatalos kormánylap szinvonalára és mentalitására, hogy sajtóorgánum létére ugy értelmezi a sajtószabadságot, hogy ügyészsbb akar lenn az ügy észnél ás cenzorabb a cenzornál és állandó uszításai dacáa az államhatalom eme legáberebb Őrszemei még sem találják meg tisztaszánd óla kisebbsági ós ellenzéki Írásainkban azt fiz "irredentizmust* és •loyalitást*, amivel ellenárvek hijján - a hiva« tásoa uszitók Vrádolják meg lapunkat e Csodálatos^ hogy a köztársaság 0 nevét viselő lap ilyen rendőri szellemben kápzeli el a demokrácia lényegét? a diszkusszió szabadságát., A párizsi "Banaue coraraerciale de Prague* bukása folytán a Cseszké Szlovo /19/ ezerint 1400 kivándorolt szlovenszkói család súlyos veszteséget szenvedett. A bank élén egy Valentini nevü ember állt, akinek jólfizetett ügynökei voltak a kivándorolt tótok között s akiknek betétjeit mulatóhelyen ós lóversenyeken költötte el a
