Lapszemle, 1929. március

1929-03-12 [1348]

világosan felismerjék; tci az 6 barátjuk és ki az ellenségük.Más- • részt azonban Kémetország bebizonyult elszigeteltsége és tehetetlensége nem maradhat kedvezőtlen visszahatás nélkül azokra a kisebbségekre, amelyek Stresemann luganoi előretörése után oly nagy remé** nyéket fűztek Németországhoz* A Stresemann, Chamberlaii és Briand közötti Locarno-front fikciója Genfben ismét nem volt fenntartható. Briand nem átallotta nyilt gúnnyal, vagy hangsúlyozott érdektelenséggel súlyát venni Stresemann előretörésének. Chamberlain pedig nem tarthatta magát vissza attól, hogy a német iailügyminiszternek arra a megjegyzésére, hogy a békeszerződéseknek nincsen örökké valfi értékük, élesen szembeszálljon és ezzel nyilvánvalóvá tegye, hogy miképen fogja o fel a népszövetségi alapszabályok hires reviziós szakaszát Németország nemzetközi helyzete Genfben nem tett haladást Stresemann ismét annak az alapjában kényelmes el Leniéinek bizonyult, akit egyénileg lehetőleg kiméinek. Tűrik az ő apró kiruccanásait, ha a döntő kérdésekben a Paris ós London által megkivánt vonalon marad. Senki sem csodálkozik ma már, hogy a kiürítési kérdés Genfben ezúttal is teljesen a háttérben maradt. És Parisban meg Londonban minden okuk megvan arra, hogy egyénileg elővigyázatosan kezeljenek egy olyan német külügyminisztert, aki a népszövetségben hallgatni tud a lefegyverzett állam védtelenségéről és országának közvéleményét újból és újból megnyugtatni képes • A nagynémet Kreuz^Ztg /1C-11C/ a kisebbségi kérdésben hozott tanácshatirozatot ujabb po fonnak nevezi Németország számára A népszövetségi tanács befejező ülése is Németország ujabb vereségével végződött, Az a "rendezés", amelyet az Ulitz-eset talált, a legnagyobb mórtékben elégtelen., iíindent egybevéve a népszövetségi tanács aárcinsi ülésszaka "émeterszágnak ős a német delegációnak minden vonalon való veresé; év 1 végződött • & Voss. £tg-ban /iü-118/ Georg Berniiard többek között