Lapszemle, 1929. március

1929-03-06 [1348]

tö

r

akednie..i!) munkájábaa nem szabad a Népszövetségnek a formai jogon alapuló ellenvetésektől akadályoztania magát

c Először is nem igaz, hogy a kisebbségi szerződéseket aláirt államokra nézve a szerződések terhes szolgalmakat jelentenének,ellenkezőleg a szerződések ezeket az államokat is védik megakadályozva azt,hogy elnyomó kiseb' ségi politikát folytassanak s így külső veszélyt idézzenek magukra,. A kisebbségi szerződések nélkül talán nem is lennének oly stabilak az uj határok mint most. Ami a kisebbségi jogvédelmet illeti, Martin szerint arra nem lehet gondolni,hogy a mai rendszert alapjában megváltoztassák,iSzr nem teheti a Népszövetség.melynek ugy kell tekinteni ás alkalmaztatni a szerződéseket.amilyenek raaJJem hiszi Martin azt sem,hogy egy kisebbségi bizottság kreálásának nagy hasznát látnák a kisebbségek

c

Bef .rmokat csak az eljárási szabályzatban, lehet és kell foganatosítani ülőször is i érvényesíteni kell azt a bírói elvet,.hogy au

diatur et altéra par

s, A Nápsz. eddig ezt nem tette,ami sajnálatos dologji kisebbségek még osak nem is szerezhettek tudomást arról,mit válaszott kormányuk a kisebbségi panaszaikra a kormányok tehát mondhattak azt amit akartak

v

akár hazudhattak is ,- mint ahogy elő is fordult A nyilvánosság kérdésében is kitérjes téssel kall élni, a mai rendszer a maga titkolódzásával allenkezik a üéiszövetség szellemével- Ezt követeli különben meg a Nópszövetsé, nek a kisebbségi kérdésekben játszandó biréi szerepe is,mert a legnagyobb baj lenne az

s

ha a a felek kétségbe vonhatnák a biró rászrehajlatlanságátít- Az Bre Nou

velle 4,-ben Eugéne Prot képviselő, a Kamara külügyi bizottságának titkára foglalkozik a kérdéssel s miu» tán elismeri/hogy a néprajzi határok nem mindig esnek egybe a jelenlegi Európa politikai határaival,jóllehet az uj határok a DÓpek önrendelkéae elvén épültek fel,rámuta,hogy a kisebbségi szerződések által kötelezett államok kötelessége az,hogy megvalósítsa e köte-