Lapszemle, 1929. február
1929-02-05 [1347]
államok önként ós formálisan elfogadták állami szuverenitásuk megszorítását akkor amikor aláirtak a kisebbségi sz érződésekeV A másik taktikai eakkhuzásak pedig az lesz hogy a kisebbségi védelmet ha ca r reformálni akarják terjesszék ki a nagyhatalmakra is abban ivgaSnykedve hogy a nagyh*Almak sohasem fognak hozzájárulni ahhoz 4 hogy a walesi, vagy a catalanai' kisebbségek esett eg panaszaikkal a Népszövetséghez foichlhassanak„ René Bruneft rámutat arra, hogy a valóságban ez a taktika jogilag sen igazolhat^ hiszen a kisebbségek védelmét kezdettől fogva csak olyan államokra tervezték ós olyan földrajzi területekre kivánták alkalmazni ahol a fajok küzdelme történelmi adottság Ha^p^edi^ a KÍ sen tente nyilván taktikai okokból a kisebbségi védelem kitérj észtéfprazirpzza^, saját maguk alatt vágják a fát mert ezzel akaratlanul is a revíziós törtevések támogatására sietnek A francia jogtudós sz«fint a kérdés azonban inkább az vájjon, ha egy kisebbségi bizfttség f elállítására indítvány történik &z indítvány fi etti döntéshez nem szükséges egyhangú határozat. Vél emény e sz srint ne* S utal a kisebbségi hármas bizottság f dállitásáról döntő határozat meghozatalára amelyet a csehek szintén el akartak gáncsolni, deórvdésüfenek senrai sikere sem volt } a hármas bizottságokat f d állit ották és azok ma is működnek De éppen ez.a működési mód tarthatatlan mert a kisebbségi védelmet teljesen illuzórikussá teszi és ez a z ami reformálásta szorul, A mai körülmény ek^|n4ogy birói de egy egyszerű kontradiktórikus eljárásra sincs mód egy eti en ki seb bségi panasz sem .jut el a Népszövetségi Tanácsig az Összes magár ki sebbségi panaszok megfeneklettek a hármas bizottság hínárjában. Ezt ahinárt kell kitisztítani .René Brun 9 t szerint elsősorban meg k el 1 Büntetni a hármas tanács jei ehl egi időszaki ideiglenes 03 titkos j dl eeét és/a!3andó bizottságot kel teremteni, amelynek köt élessége minden megvizsgíLt panaas •A iol mtést tanni a Néo szövetségi Tanácsnak, Ez a iel entés évnen u/w-
