Lapszemle, 1929. február

1929-02-26 [1347]

Külpolitika* A Temps 23 vezércikke a német politikai válsággal foglalkozik s azt látia,hogy a helyzet igen komoly,meg peüig a centrum ós a néppárt haj tanatatlansága miatt, A mai helyzete a kormánynak ingatag,ami nem valami biztató épen ma„mikor oly fontos tanácskozások folynak,mint a jcvátételiek xi

a a mostani lappangó válság kitörne, s kormányválsággá len* ne. igen komoly következményeskel járhatna.A mego dás pedig csak 2 uton lehetséges:vagy a nagy-koalició,vagy uj választások.-amelyek pedig nem igen módositanák a partok mai helyzetét., A Temps 24,

: vezércikke az Ü3

A politikájával foglalkozik Coolidge lenök legutóbbi beszéde kapcsán*XiemeTi a búcsúzó elnöknek azt a megállapítását,hogy a Kellogg-paktum ós az amerikai flottaópitós közt nincs ellentmondás,mert Amerika csak védelmi' fegyverkezést folytat* A Temps ezt az álláspontot a legteljesebb mértékben megérti és honorálja* hiszen a francia álláspont is azt'mondja hogy a háborút elítélő szerződéi nek nem szabad hogy bárminő kihatása is legyen a leszerelés irányában, mert minden államnak kötelessége,hogy gondoskodjék saját védelméről egy nem provokált esetleges támadás ellen Megemlékezik a Temps Coolidge beszédének annak a passusáról is.amelyben azt fejtegeti,hggy Amerikára*: nem szabad lemondania ;

<olitik§§a teljes függetlenségéről s bekapcsolódni más r'llafflfflk csoportjaiba, mert Amerika csak ugy teljesítheti hivatását s csak ugy szolgálhatja eredményesen a békét,ha cselekvési szabadságát teljesen megőrzi.. A Temps szerint ez a formula hangulatklető, de viszont nincs bebizonyítva az,hogy azok a szolgálatok,melyeket az'USA igy tett a világnak felérnének azokkal.melyeket ugy tehetett volna, ha a háború után nemjiagyta volna magukra azokat a hatalmakat,melyekkel együtt küzt* dött a győzelemért s amely hatalmaknak azután egyedül kellett biztositan ni a békeszerződés végrehajtását,holott a békeszerződés ki

dolgozásában a legnagyobb részt Wilson eln

ö

k végezte

,akTaz amerikai nep heveoen járt A római kérdéssel f

oglalkozik hosszabb cikkben a Temps 24, római levelezője,aki rámutat,hogy az olaszok a római egyezményekéül az olasz politika nemzetközi súlyának nagy megnövekedését temélik.Ma nagy az öröm s nagy a barátkozás a fasizmus ós a Vatikán között, holott nem is ol rég még áthidalhatatlannak látszó ellentétek állottak fenn kötük erkölcsi téren

c Ezeket az ellentéteket máról-holnapra ugyancsak nehéz lesz kiküszöbölni j s akár már a közeljövőben ujabb összeütközésre van kilátás Egyház és fasizmus között pl, a nevelés kérdésében, Mert ha az Egyház valóban hü akar maradni lelki hivatásának erkölcsi alaoelveihez.akkor alőbt