Lapszemle, 1929. február

1929-02-26 [1347]

utoop össze Ken ütköznie a .fasizmussal Mer pedig akármennyire is igyekezni fog mindkét fél azon hogy az összeütközést elkerüljék, egymással szembeni politikájuk mindig azt a lítszatot fogja viselni,mintha egymást használná ki saját külön céljaikra,Ka pedig a Tátikén osak a legkisebb olyan látszatot keltené,hogy a fastmmust és Olaszországot szolgálja, a külföldi katholikus világ azonnal oegmozduana,hogy az Ügyházat ebből a hűbéri viszonyból kiszabadítsa s az Egyház központi kora? mányzatát internacionalizálja.Ugyanez következnék De ha Olaszország quasi protektorátusa alá akarná vetni az Egyházat az ilyen törekvéseknek a reakciója lenne nemcsak egy nem-olasz Pápa válaszátsa;hanem az is,hogy az egyes nemzeti Sgyhózak autooefai Egyházakká alakulnának. ?.zt a veszélyt látta előre XTII Leó amikor halálos ágyán ia azt mondta, hogy az egyházi és világi hatalom együttes gyakorlása a katholikus egy séget fenyegetné. Már pedig épen azért,mert az i^yház központi vezetősége olasz,neház lesz megőrizni a fasizmusnak a teljes elfogulatlanságot. Hogy Mussolini, sokat re inéi az iügyh zzal való kibékülést cl. az nyilvánvaló Jzeme előtt lebegnek az olasz külföldi szerfceses-missiók fejlődésének érdekei ia B téren Franciaországnak még ma is irigylá&re méltó helyzete van. Csak arról van szó,hogy mai pozioiójáfcafe francia missionáriusok meg Í3 tudják tartani. De az olaszok száraitanak arra

; hogy a francia szerzetesrendekre vonatkozó javaslatokat a francia törvényhozás elveti, Igy tűnik ki.hpgy azok a franciák,akik a szerzetesren iek ellBB^geij, a legjobb segi tőtr-rsai Mssolinioak ás a fasizmusnak, a francia anti-kleríkálisok tehát ilyénképen a fasizmus és az olasz terjeszkedés malmira hajtják a vizet, Dandurand kanadai tanácstagnak a kisebbségi kérdésre! i népszövetséghez benyújtott javas latát a Temps 23, részletesen ismer-