Lapszemle, 1929. január

1929-01-21 [1346]

ni de a külpolitikai sz érződé s é & nera bocsátják népszavazás alá.Ss még az argol dámok ládára is jellenző Balfoumak az a mondása hogy a nép, amely bizalmát helyezte kormányába 1 jobban teszi, ha külpolitikai kérdésekben teljesen rábízzamagát.Ami akis^bsógi kérdést illeti Barthel any azt mondja hogy Stresemann bismarcki ökölcsapása a laganói asztalra némi pikantériákhoz és igy érdeklődéshez jattatta a kisebbségi kérdést, de valljuk baj hogy ez a probléma rsnckivül komplikált ós tisztázatlan. Hí sz en magnak a nemzeti kisebbségnek a fogalmi köre sincs tudornán^osan körülhatárolva. Mi a kis sbbsóg

v Kik a kisebbség tagja? Mi a nemzeti kisebbség fogalma? utóbbi kórdósre_a_l e3;-_ helyesebb definíció a következő 1 ehet;. "Valaraelykisebbség tagja az, aki mag£t annak tekinti," Így pl. a lengyel-nómet kisebbségi problémákban amely afranda közvéleményt még leginkább foglalkoztatja ©akran találkoztam mondj a Bar theleny, olyan esettel, ami a f siti meghatározás helyességét igazolta. A danzigi német kisebbség vezetőjét pl. Zaveczkynek hívják,, a f ásősziléziai pángermánok vszetője Uliskának. A sít /a_ny.j&v_s_dm/ - — név. a származás/a döntő eleme a kis ebbséghee való tartozásnak, hanem az ahhoz való tartozás tudata ós bevallása. A "Magyarság tudósitója itt figyelmes tette Barthel myt a sz erbek és románok név végy elemzéseire, amire Barthelemy professzor kijelentig hogy tudomása van arról, hogy a jugoszláv hatóságok, ha a tankötelesgyermeknek neve ngn tősgyökeres magyar hargzása, kizárják őt a kisebbség csoportjából és eltiltják a nB^ar~isk ölik "látogatás át ól. "Bár nem kívánok az dméleti térről letóm* kijei ölthethogy ezt az eljárást önkényesnek_ós Ío^sjilatlan_ nak kell tartani, Az., hogy valakinek a neve szláv har^zásu^ egyál talál nea foszthatja meg azt a magyar kisebbséghez való tartozás joga tói. Sőt továbbmegyek. Kiskorú gy érmek éknél még a nyelv ssm lehet döntő a kisebbséghez való tartozás raegitelesénél, hanem agyedül a sziaLők htva-