Lapszemle, 1929. január

1929-01-21 [1346]

x?4?« január £i. tartozási nyilatKo^to..

1 El tudom képzelni azt az esetet, mondj a Bartheism> hogy agy madárul nem de alig beszóló gyermeK, a magrar kisebbség, iskolát köteles látogatni csak azért, mert szülei magukat araagyar kisebbségi ez tartozónak vallják. Igaz, hogy el tudom képz el ni ennek az ellenkezőjét ia., Hivatkozhatom itt arra. hogy a 1 angyal-német kisebbség viszonylatból kifolyólag egy adott esetben a hágai állandó nemzetközi biróság a fenti értelemben döntött! vagyis az iskolaköteleseknél a szül6k nyilatkozatát jelentette ki mérvadónak Haa kisebbségi jogvédelem ilyen hiányos és ilyen visszaélésekre ad alkalmat, tette szóvá a magyar újságíró, nem jogosult-e és nem szükséges-e a kisebbség, probléma megreformálása... mégha a kezdeményezés Németországtól indul is ki

9 Mire Bart&alemy maga is kijei enti hogy maga is vallja hogy ezen a téren kell valamit termi ^. de a kérdés rendkívül komplikált^ felette kényes és nagy óvatosságot kivan. MeghajliK a német diplomácia hajlékorifBága, kitartása ós találékonyásga előtt, amellyel est a kérdést a nemzetközi érdeklődés előterébe tolta, de ugy látja hogy a kisebbségi kérdést Németország csak eszköznek tekinti Danzág Felsőszilézia visszaszerzésére és az Anschluss megvalósítására* Kérdés azonban, hogy ez a módsz er a békét* vagy a háborút 'szolgál ja-a

9 A kisebbségi jogorvoslat terén, mondj a Berthelerxy, a Népszövetségre még sok feladat vár, de másrészt a kisebbségek.et. nem szabad védelmi kérdéssé, területi változtatások propaganda eszközévé tenni. Minél kevesebb propaganda esik a kisebbségi petíció körül annál nagyobb az eshetőség arra, hogy a Népszövetség érdemileg is elintézheti. A kisebbségeknek óvakodtok kellene* hogy minden apró üggyel a Népszövetségi ez íordaijaiák, mert ez fásulttá teszi a Népszövetséget eme fontos probléma iránU ELianeri, hogy a mggyar kisebbségek helyzete sokkal súlyosabb, mint pl, a felső sziléziai német eké

ö A j ai enl egi_ d j ár ás i rend_