Lapszemle, 1929. január

1929-01-21 [1346]

mellett a magyar kisebbségek szinte hermetikusan el vannak ütve a nép- _ szövetségi, jogorvoslattól. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Üandurand kanadai miniszter javaslatáról, amelyet ^tresemann a Nópszövet-. ség la#özéL ebbi ülésszakán fel akar vetni, kijelenti, hogy ha csak egy ujabb hivatal f el áll itá sóról volna szó az könnyen menne, Genfben úgyis a bürokrácia kormányoz, de ezt a kis ebbségj. bizottságot a gyarmati bizottsíg; mintájára akarnák megszervezni, már pedig ez a gyarmati bizotts?% azzal tölti az idejét, hogy vájjon joguk van-e a zsidóknak székeket magukkal vinni a jeruzsálemi panasz falai elé. Ha erre a kisánbsógibizottságra is csak ilyen dolgok várnak, akkor kár felállitan

i* De e bizottság f elálli tásának, amint Ussuky párisi cseh követ Luganóban annyira sietett megjegyezni, komoly akadályai vannak. Milyen kisebbségekkel foglalkozzék ez a bizottság? Minden állam kisebbségével* Ebbe a nagyhatalmak senmiefletre sem mainak belei Hiszen elég, ha valamely államra alkalmazzák a kisebbségi védelmi intézkedéseket, hogy azonnal kisebbség, csoportok nój jenek ki a föld alól. Azonkivül a kisebbségek védelméből külön sz erzódós ek intézkednek* amelyeket a Népszövetségiek aligha volnam«djában egy©Idalulag megváltoztatni. Másrészt kétségtelen, - mondj a Barthel emy,-hogy a mai helyzet en, különösen a masrar kis ebbségek wdelmónác megfelelő .hiánya miatt változtatni kall Talán az volna a 1 erélyesebb, ha a Népszövetség jogot adna minden tagáLl amnak /és nemcsak raint'j el énl eg a fanács "t againak/, "hogy faji kisebbségnek ügyét a Népszövetság elé vigye, Bs már igen nagy haladás lenne és végül véget vetne amak az igazságtalanságnak, hogy mig a német, vagy zsidó kisebbs^ek ügyében a Népszövetséghez lehet fordulni, a magyar kisebbs%k panaszai nem jutnak el Genfbe, vagy eseti 93 Hágába.Mirenescü román külügyminiszternek a san-remoi tárgyalásokról a "N eue Frei e Presse?

1 vasárnapi Számában megj el ent ryil atkozatát a