Lapszemle, 1929. január

1929-01-21 [1346]

"Reggel" bécsi tudósi tája megl ehetós laza forditásban reprodukálja. Érsz érint Mirongpcu az optánsiigyre vonatkozólag kijá. enti^. hogy a tárgyalások ereotoény 9 kimenet-á.érdi meg van győződve, San- Remoban össz 9 fogják hasonli tani,, amit Magyarország követelj azzal amit Romániának módjában van teljesiteni. Romániának az a szándéka^ hogy éppúgy mint a német-román megegyezésnél; a magyar köveit eleseket a román jóvátételi igényskkal kompenzálja, Römánia közveUen kártérítést nem az optánsoknak nem ki ván fiz dtni, ez t az elvet agyétként Magyarország is elfogadta. Megegyezés esetén, amd y a két állam között jönne létra, a magyar koimány feladata, hogy az optánsok kártéritesi igényeinek kieíégitéset magára váll alj e, A római magyar követség uj sajtóattaséjának kinevezéséről a "Reggel" mar száma köziig hogy a kül ügymini szt er el ót erj esz téaő raa kormány Hoszka István hirlapirót a római magyar követség sajtóattasójává nevezte ki. Huszka már el is utazott Rómába, hogy elfoglalja uj állását. A magyar-csj^h döntőbírósági tárgyal ás rói a "Budapesti Hirlap J» a "Pester\loyd""ra""fiagyárság"r áV"Üjság*~ a "V^z^íTjsárköz lik"* a higai jelentést, amely szerint Barthel emy professzor a magyar birtokosok védelmében hangsúlyozta hogy nem politikai, hanem jogi kérdést kell eldönteni ós határozott formában fejtette ki, hogy Chamberlain^ nak az optáispörből ismeretes három pontja is mást mint a felek által esetleg elfogadható kompromisszumos alapot nem teremthet. Nincs semmi • alap arra

s hogy a békeszerződés rendelkezései a győzők háborús jpavchozisának kai lene és 1 ehetne magyarázniA szuverenitás elvéből lehetetlenség a kisebbség, birtokosok igényei t megtagadni az uj államok szuverenitásuk ágyazok által a békesz ^ződásek ál tal nyerték

3 amelyek a korlátozásokat tártaim az zá^,_Cséiszlovákiának jogában ál£L agrárreformot létesitff^ de akkor gondoskodjék arról

s hogy a bék esz érződé sORSZÁGOS LEVÉLTÁR