Lapszemle, 1929. január

1929-01-09 [1346]

Q • 1929 január 9, ö

erlcTagebl, /8-12/ belgrádi levelezője szerint kormánykörök bői közlik,hogy az uj kormány Igen előzéken: kivan lenni a külföldi tőkének Jugoszláviában való munkájával szemben és különösen előkivánja mozdítani az idegen munkaerők mindenek . előtt a műszakiak beüt zisát. Nem hivatalosan azt halottá a tudósító,hogy az a nézet uralkodik.,hogy a mostani kormányzat az évek során át maradna 11 egemig a belpolitikai szenvedélyek lecsilapodtak. Ezen intézkedés célja az is hogy az állhmot klilkpolitikailag és katonailag is erőssé tegj ék_*_ Fran~_ ciaország abban az osetben ha kitűnne hogy a nehézségek nem küzdhetők le áJll/tólan: egyetért az uj rendszer életbeléptetésével. - A Berl.Tagebi-/8-12/ JOS Schwab jugoszláv állam csinit olyan eseménynek mondja amely 10Ü év óta egyedül áll Lurópa történelmében. Amióta a legutolsó tör tik pasa elhagyta a.belgrádi konakot ilyen állapot még n,.m volt. Kételkedni kell abban,hogy a diktatúrával lehessen megoldani az államválságok egyik legbonyolultabbát. Elfogultság nélkül a legnagyobb aggállyal kell a továbbiakat bevárni. A horvát ok,akik állitolág~űjongtak a vidovdani alkotmány eltörlése fölött, igen hamar befogják látni.hegy nem várhatják az uj kormánytól ideáljaik megvalósulását,hiszen a királyi diktátor nem egyszer hanem többször jelölte meg kijelentéseiben a nép egységének és az állam egységének megóvását legfőbb ideáljaként. Nem képzelhető el a föderalizmusnak ridegebb elutasítása. Ezért nem nehéz előrelátni,hogy az oktrojált alkotmány,amelyre a diktaturarendszer nyilván pályázik, sul -ós_ £salódásí_f0£_ké.peznj._ a horvátok számára . A királynak Románián kellett volna példát vennie..,iahol a népakarat tekintetbevétele meghozta a külpilitikai konszolidációt. De hamar ne.; törődött az alktományos szervekkel- talán^hál& fe°ff^^'^J^iJíiJfl anyós tanácsát K. axetaió l i A Q