Lapszemle, 1929. január

1929-01-09 [1346]

x uc n jaa uoi c» * — kérni.- A Voss. Ztg. -ban /7-11/ Karl_JLahm Aá_cj3j^_cAkke_XojiinGDtárja az eseményeket amelyeknek egyaránt nagy bel és külpolitikai jelentőséget tulajdonit. A horvátok autonómista propagandája drákói tilalmakkal lehetetlenné tétetik, A köz élet megüsztitása és lecsillapodása után a király valószínűleg egy uj.alktomány ráerőszakolásával vissza akar térni a parlamenti, rendszerhez ,azonban mm előbb, amig az állam egysége toiztositva nincsen,. Kizártnak tartható hogy teljesülni fog a horvátoknak egy külön közigazgatásra irányú

m lő kívánsága"' » A horvát autonómia harc. amelyet néhány féket-sárga Ausztriában és fóagyarországon_teljesen_jogosulat lan reményekkel követett, mindenesetre véget ért, Elég erős Jugoszláviában a katonai hatalom,hogy mindennemű ellentállási hajlamot elnyomjon.- A Prankf.Ztg,/7-17/szerint még nem ész lelhető vájjon az államcsíny csak egy lépéssel közelebb is hozta a megoldáshoz azt a veszedelmes válságot amelyben az állam még mindég van . LZ a cikk sem vár jót a horvátok szálára az abszolutista alkotárny tói. Belgrádban most a régi Ausztria példáját utánozták,aholaz 184S forradalom után a fiatal uralkodó: az abszolutizmust proklamálta. Akkor legalább egy miniszter akadt, aki ki jelentette,hogy nem vesz rész az államcsínyben* horosetz ugratja lalkészt.a régi alkotmányra tett esküje nem tartotta vissza attól,hogy ez az alkotmány halomra döntessék és esküt tegyen az abszolutizmusra- marinkovics is ugyanezt tette. Sokkal tö_bp^SLFSM.jy? c kim. mint az államban való uralom,maga az_ áll§m_ tovo^i^ckáíijjs ez az x nagy veszedelem amelyhez .Európának van köze..