Lapszemle, 1929. január

1929-01-05 [1346]

"Hogyan dolt el a Bánság sorsa?" elmen az Ellenzék 5-3 az Ide még nem érkezett Curentui alapján Satu Constantin volt képviselő érdekes visszaemlékezéseit közli a béketárgyalásokkal kapcsolatban^ Savu Constantin azzal kezdi visszaemlékezéseit

a hogy 1922,, januárjában

s az első Averescu kormány bukása után Take Jonescu akkori miniszterelnök magához hivatta őt és felajánlotta neki kormányában a kisebbségi ministeri állást- Ekörül 3 napig tárgyalt Take Jonescu val., aki eközben részletes felvilágosításokat adott neki a Bánság sorsáról* Mielőtt a román küldöttség elindult volna 1919-ben a párisi békekonferenciára; Bratianu Jonel mint Románia első delegátusa.; Ferdinánd király elé terjesztett aláírás végett több megbízólevelet azok részére akik Romániát a békekonferencián képviselni fogják. E megbízólevelek között volt egy névnélküli ís s amikor Ferdinánd király megkérdezte kinek a részére szól ez Bratianu büszkén felelte hogy Take Jonescu részére.- Abban az időben ugyanis Bratianu Jonel és Take Jonescu között nagyon kiéleződött a politikai allentét) miért is a király örömmel gratulált Bratianu Jonelnek ehhez a békülési kísérletéhez . hogy ki akarja engesztelni politikai riválisát TaklB Jonescut. A kibékülés meg is történt Parisban, ahol Bratianu magához kérette Take Jonescut és rábízta az akkor már ©rősen vitás bánsági kérdés elintézését Take Jonescu azonnal meg is kezdte erről & tárgyalásokat Pasics Nikoiával, Szerbia delegátusával. Miként Take Jonescu kifejtette Savu Constantin előtt, néhány nap. után meg Is egyeztek abban,, hogy Szerbia mindössze 60 négyzetkilométeres területet kap a Bánságnól "Belgrád védelmére*• Ezt Pasics azzal indokolta

s hogy e védelmi zóna nélkül nem Írhatja alá a megegyezést;, mert otthon hazájában heves politikai támadások érnék., Take Jonescu belátván azt, hogy ennél jobb eredményt Románia ugy sem érhet el a békekonferencián v bele egyezett hogy Ss

e

rbia megkapja ezt a néhány négyzetkilométernyi terű-