Lapszemle, 1929. január

1929-01-05 [1346]

letet

s mely amúgy is homokos föld, nincsen nagy értéke és nem laknak rajta a románok„ Az egyesség aláírás előtt állt

c Amikor azonban Take Jonescu a tárgyalások eredményéről beszáolt Bratianu Jonelnak és az egyesség teljhatalmú aláírása érdekében kérte tőle a királyi megbízólevele t„ Bratianu az asztalra csapott (/ Megtagadta a megbízólevél kitöltését és kijelentette, hogy zsebében van Roméniának 1916,-ban Oroszországi gal kötött megegyezése^ amely arról szél

r

, hogy az egész Bánságot Románia kapja meg s kijelentette, hogy ezt az egyességet több más nagyhatalom is garantált%

9

9 tehát nem enged át a Bánságbél egyetlen talpalattnyl földet sem fczerbiának

0 Hiába kérlelte őt Take Jonescu és hiába érvelt azzal

b hogy a bolsevista Oroszország biztositéka nem ér semmit, Bratianu Jonel csökönyösen fenntartotta a maga elvéts"vagy az egész Bánságot, vagy semmit!" Pasics persze nem engedett*, mire Bratianu mérgesen faképnél hagyta a békekonferenciát amivel rendkívül megsértette Románia volt szövetségeseit, úgyhogy Románia ezekután már csak az előtt az altéi uativa előtt állt a békekonferencián, hogy vagy elfogadja a xsonka Bánságot, vagy pedig szakit szövetségeseivel és ebben az esetben könnyen háborúba keveredhetett volna Szerbiával* ütébbl nézet éppenséggel nem volt képzelődés

f

, amit Savu Constantin a maga részéről le megerősíthetett Olaszországban ugyanis éppen ezidőtájt szerelték fel a volt Magyarosztrák hadsereg román nemzetiségű fogoly katonáit e ezek a léglók indulásra készen állottak^ Savu Constantin maga ls tagja volt egyik ilyen légiónak* Amikor Olaszországba megérkezett a híre ammak , hogy Románia a Bánságnak csupán egy részét kapja meg a légionárius tisztek egy gyűlésen elhatározátk, hogy hazaszállításukat kérik, Temeavárott aztán koncentrálják a légiókat, ezekhez még további katonákat verbuválnak a bánsági románok közül és megtámadják Sserbléii . erővel foglalva el aaá az **!•£ területet:, amelyet a aaflpAataia yft.&hm Nai^áaai i£*>$gfe