Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

ről hathatós támogatást nyernek. Vastag betűkkel emeli ki a tudósítást, hogy a tervezett Balkán-Locarnót az egyes 'államok közötti külön szerződések utján kívánják létrehozni, A már fenálló szerződésekhez hozzá jönne még egy djntőbirósági és barátsági szerződós Bulgária és Jugoszlávia, Görögország és Románia, valamint Jugoszlávia és Görögország között, mely utóbbi szerződést állítólag • már októberbon Írnának alá Belgrádban. Mindezeket a szerződésekot azután egy fedélszerződésben /Mantelvertrag/ egyesítenék,amely a területi "status quo" és az "örökbeke" kölcsönös biztosítását.valamint a semlegességet tartalmazna az egyik félnek valamely Balkánon kívül levő hatalommal való konfliktusa esetében. Ez a fedélszerződés ünnepélyes módon fog aláíratni a nagyhatalmak garanciája mellett. A görög-olasz paktumról cikkezik a Germánla /29-453/ bécsi ~ G.I.-levelezője, - aki Venezilos-ról azt a kérdést veti fel,vájjon Pálfordulásról van-e már a szó, vagy pedig csupán Görögország értékét akarja emelni azzal, hogy a francia-olasz versenyben majd erre, majd a másik oldalra hajol. Befejező választ erre majd csak Venizelos körútjának befejezése után lehet adni, azonban már most Bizonyos következtetéseket lehet levonni, amelyek a balkini összhelyzetet világítják meg. Kétségtelennek látszik ugyanis, hogy Róma súlyos dolgokat volt képes nyújtani - jövendőoeli reményeket, amelyekről Venizelos sem nem mon ihatott le, sem nem akart lemondani, mert utóvégre első sorban görög volt és csak azután francia barát. * A -2£utsche_Tageszeitung /S8-458/ szerint az a körülmény, hogy Franciaország visszahozta barátját, Venizelos-t az aktív görög, politikába, mégsem akadályozhatta az Olaszország &ltal szándékolt fejlődést, mert erősebbnek mutatkozott az Olaszország és a 55" Törökországtól kiinduló ellenhatás. Ez az ellenhatás Olaszország-