Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

nak a legutóbbi szófiai angol-francia lépéssel széniben tanúsított magatartásában jutott kifejezésre. Továbbá fel volt ismerhető Ahmed Zogunak az albánok királyává való proklamálásáüan, és végül Olaszország és Törökország további közeledésében és azon tárgyalásokban, amelyek Törökország,Magyarország és Bulgária között egy barátséi szerződés megkötése iránt Indultak meg. Mindez azzal fenyegette Görögországot, hogy a Balkánon és a Keleti Középtengeren el fog szlgeteltetni, mindenekelőtt azonban Görögországnak a szalonikl kérdésben Jugoszláviával szemben való álláspontját gyengíteni és a görög politikát olyan előnyöktől fogja megfosztani, amelyek ebben a kérdésben a jugoszláviai belpolitikai viszonyokból adódhattak Görögország számára. Az olasz-görög szerződés jelentősége tehát továbbra is azokban az összefüggésekben van, amelyek közötte, az olasz-francia közép-., tengeri hatalmi harcban, és a szalonikl kérdés körüli görög-jugoszláv ellentétben állanak fenn. Az olasz-görög barátsági szerződés egyszóval az olasz-balkáni és keleti középtengerl_ pa_ktumpolltlka ujabb sikerét jelenti. A német gazdasági politikáról érdekes nyilatkozatok hangzottak el a Középnémet gyáripari Jzövetség eisenachi ülésén, amelyen G^JJ^_dc._birodalmi gazdasági minijter kijelentette, hogy nem utolsó sorban a kedvező kereskedelmi szerződésekre vezetendő vissza az 1927. évi német kivitel jelentékeny to

vább

i emelkedése. A kereskedelmi szerződési rendszer/kiépítésének elősegltsége képezi mindenekelőtt a német közgazdaság egyik feladatát. Utána Possek dr. ministeri igazgató tartott előadást a német kereskedelmi politika feladatairól. A Berliner Tagebl. /30-463/ szerint lossek kimutatta, hogy Németország számára a mai kereskedelmi szerződési politika alapelveinek ugyanazoknak kell lenniök, mind amilyenek a háború előtt vol-