Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

tétben bizonyos megállapodások történtek, nyílt levelet Intézett Poinoaróhoz, azonban csupán annak titkárától kapott választ folyó év jun. 30-án. A titkár szerint f'oinoare utasította őt annak közlésére, hogy a francia kormány, amennyiben 6 /Foincare/ jön tekintetűé, sohasem akart kedvezni valamely separatista mozgalomnak. ':rro a levélre aug.30-án Kessler gr. nevében ennek titkárja intézett levelet 'i olncare-hoz és kimutatta, hogy a megszállott területen lévő francia kormányhatós^gok hivatalos okmányok tanubizony sága szerint hivatalos uton támogatták mozdították elő a szeparatista mozgalmat. Miután sohasem lehetett hallani a francia kormánynak a megszállott területen levő francia hatóságok ellen irányuló szankcióiról, ennélfogva Kessler gróf azt tartja, hogy az erköl esi felelősség ezen szervek magatartásáért nem vehető le az akkori francia kormányok váláról. - Az utóbbi levélváltást a Frankfurter Zeitung /30-733/ közli. "Lesz-e Balkán-Locarnó? " cimü tudósítást találunk a Vossische Zeltung-ban /28-459/ a lap belgrádi levelezőjétől, aki ugy állítja be a kérdést, hogy Angliában ugy keletkezett a BalkánLocarnó gondolata, hogy végre félig-meddig le akarták rázni a Balkán miatti gondokat. Sűdlg mindezek a fáradozások a balkáni népek közötti kölcsönös bizalmatlanságon hiúsultak meg,.Ekkor Anglia bevált eszközéhoz nyúlt, amelyekkel kis népekot engedelmessé szokott tenni: Megrázta a pénzes zacskóját, iia valakinek kölcsönre van szüksége, ugy a balkáni államok Ilyenek. Azonban Anglia kijelenti, hogy mindaddig nem ad pénzt, amíg nem a Balkánon nem teremtenek tiszta helyzetet. És igy jöttek össze júniusban Belgrádban nak Jugoszlávia és Románia külügyministerei, mely államok a legsürgősebben kell a kölcsön és együtt dolgozták ki a Balkán-Locarnó tervét. Azóta minikét állam külpolitikai tevékenysége főként arra 5"W irányul, hogy a tervet lehetőleg megvalósítja, amihon Anglia ré-