Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

Baldwin f elá ferditetták szemeiket abban a reményben, hagy valami aly renazabályekról fognak hallani, amelyek counk a alkalmat, élelmet, ruházatit ős a téli hideg allén szenet biztosítsanak nekik, azanban semmiféle ily Ígéret nem hangzatt el a miniszterelnök ajkáról*. A ausztráliai dekkaztrájk. ám ausztráliai dakkmunkásak sztrájl je^^Jebbaa terjed. A Titaas adelaidei tudósítója irja,hagy a sztxéjkalók zavargása következtében a rendőrség kénytelen valt közbe lépni .Körűibe ltJL 2000 sztrájkoló vanult fel az önkéntes munkásak irodája ellen, azanban a rendőrség erősen megszállva tartatta az edaveaető hidat éa giiramibotjalkat használva kényszeritetta a sztzéj- c kálókat a visszavonulásra. Aaeknak a száma, kik önként jelentkeznek munkára, egyre növekszik és a múlt napákban 500an lettek speciális rendőröknek felesketve.Ez önkéntes munkásak között sak az egyetemi hallgató, iradai alkalmazott stb, kik mind puskákkal,munícióval és szurony okkal lesznek ellátva.- A Daily Telegraph irja, hagy láelbarneben szintén zavargások voltak és hagy a sztrájkoló munkásság bomba. laat vetett a vezető-raunkások lakásaira. Külpolitika. AB angal-francia tengeri egaoamény. A Simaa *A nyitatt ajtó" óimmal vezércikkben foglalkozik as Jágyosült Államok válás zj egy zekével. A lap hangsulyazza, hagy e jegyzék hangja barátságáé, ezt kétségkívül el kell ismerni. Ks annál inkább is fontos, mivel oe ellen** tétbon áll azokkal a Jóslatokkal, melyek bizonyos körökben elhangzottak. Annyit el kell ismerni, hogy az angol-francia kompromisszum tulaj denkópen azért jött létre, hagy uJ alapét képezzen a tengeri preblómák megvitatásúhez. Franciaország épp ugy, mint Olaseerszág nem vett részt a genfi tengeri konferencián. Anglia ős Franciaország között pedig bizonyos nézeteltérés volt a tengeri kérdéseket illetőle g.Kót só gtelen, ha lehetséges lett volna Amerikával legalább nagy-