Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-26 [1342]

mény jóhiszeműen és a békülékenység szellemében történt. A Temps szószerint közli a nyilvánosságra hozott dokumentum szövegét is. A többi lapok is hangsúlyozzák, hogy a bizalmas dokumentum semmi titkolni valót sem tartalmaz, és hogy nincs azok miatt mit pirulnia Franciaországnak. Az Oeuvre 23. megjegyzi, hogyha Amerika visszautasítja az egyezményt, azt egyszerűen el fogják ejteni és visszaáll a régi helyzet: Anglia és Araerika újból vitatkozhatnak a cirkáló kérdéséről és előrül kezdődik a kontroversia. T

oha a háborút ünnepélyesen törvényen kivül helyezték, irja az 0., ezek a kontro verziák aligha fogják szolgálni a béke ügyét. 1 Az Incidenssel kapcsolatban a lopulaire 23. kárörvendve mutat arra, hogy a titkos diplomácia, ismét nevetségessé tette magát. , A Temps 22. vezércikke a genfi leszerelési vitával kapcsolatban a francia és német javaslatok között mutatkozó eltérés kit domborítja ki. Érthetetlennek tartja, hogy Beinstorff oly makacsul ragaszkodott a leszerelési konferencia sürgős összehívásához,holotl a hevenyészve összehívott konferencia csak kompromitalhatna annak célját. A T. annak a gyanújának ad kifejezést, hogy a német taktik* talán ép ezt akarná, és végleg szeretné elgáncsolni a leszerelési probléma megoldását, örömét fejezi ki afelett, hogy a többség a francia javaslat mellett döntött, mint az egyedüli logikus és praktikus/meflett. Minthogy a tengeri leszerelés körül támadt e-llonté- 1 tek juttatták Zsák-utcába az előkészítő leszerelési bizottságot, mindenekelőtt ezeket kell kiküszöbilni, az eredményes munKa érde- : dekében. A T.szerint az általános leszerelési konferencia sikerét ; csakis az előkészítő bizottság eredményes munkája biztosithatja. Nemkülönben kockázatos kaland maradna, amely kompromitálná mind a leszerelés, mind a béke ügyét. J köze i A Temps 22. 2-ik vezércikke az olasz-görög paktumot azok/a J barátsági paktumok közé sorolja, mint aminők;t Itália Romániával 1 és Jugoszláviával kötött és nem tételezi fel, hogy annak él~ vei- 1