Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-21 [1342]

báró képviselné, A lap ezeket a hiraket koraiaknak minősiti, hiszen a magyar közvélemény még azon hireknek sem tud hitel t adni, hogy Magyarország képviselői hozzájárultak volna az optánsper ujabb elhal EÖZtásához.A "Magyars^ vezércikkében Ajtay József foglalkozik az optánsperrel, kiemeíiazt, hogy aBagyar felperesek nazy része kis- és középbirtokom, Majd utal arra, hogy nemcsak ezeknek az ügyéről van voltaképpen szó, hanem arról is, hogy tfománia az általa vállalt* kötelezettlégek ellenére alkotmányába olyan rendelkzóst vett fel, mely szerint idegen állanpolg;Irok falusi ingatlanaikat egyáltalán nem tarthatják meg* s ilyeneket nem is örökölhetnek. Utal a cikk arra, hogy a román kományzat a magyar kisebbséget céltudatosan fosztja ki földbirtokából. A Népszövetségnek az optánsügyben való taktikázásának megbélyegzése után, a cikk arra a konklúzióra jut, hogy aromán koimánnjal való tárgyalásoknak nincs helye, hanatn a magyar és a nagy nemzetközi érdekek követelik, hogy az ügybei jobbra vagy balra, de J jjatározott módon történjék döntés^, különben ansrazetközi jogon ejtenek j "gyógyiihatatlan sebet.- } A magyar-szerb vegyes döntőbíróság hágai ülésszakán beállott fordulattal foglalkozik a "Budapesti Hirlap". A biróság Frigyes kír. hercegnek és a néhai Klotild kir.heroegno által alapított László fyermekotthon al hitványnak az iJHó-állam ellen indított pőrét tárgyal.- | ta. Mielőtt a biróság a döntés felől a tanácskozását megkezdte tolna, a jugoszláv döntőbíró bejelentette, hogy kormánya utasítására a Habsburg-por tárgyalásában részt nem vesz, mert a döntőUróságo t a jugoszláv kormány a pörök tárgyalására illetékesnek nem tartja. A j* goszlév kormány tehát ugyanúgy járt el mint a román kormánya a. trianoni szeirfdés 250-ik cikke alapján indított pörökben. -A László