Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-29 [1342]

a farlzeuskodásról. Ugyanez a gonaolatmenete Pefctinax cikkeinek is /25-26./akl Amerika nagy irritációját arra vezeti vissza, hogy nem tud megegyezni Angliával s földrajzi fekvésük szülte igények különbségére nézve, noha a cél kitűzésekre nézve a két hatalom között nincs nézeteltérés. Ezért kell P. szerint függetleníteni az angol flotta építkezéseket Amerikától, amit egyébként Lord Grey is hirdetett annak idején, abból indulva ki, hogy egy angol-amerikai háborút, még csak elképzelni le absurdum. Ha Amerika beváltja fenyegetését és nem képviselteti magát a leszerelési kon- , ferenoián, nem igen fog más hátra maradni, minthogy a oontinen- 1 tállá leszerelési elkülönítessék a tengeri leszereléstől. P. rámutat, hogy volt idő, araikor - ugyan más okok miatt - egyes hatalmak, köztük Amerika, támogatták az elkülönítést. Franciaország azonban elvetette, mert nem akart részt venni az 1927-1 ten-' geri hatalmak konferenciáján, azzal érvelvén, hogy valamennyi fegyvernem összefügg egymással. Tekintve, hogy Sovjet-Oroszori szág előbb-utóbb vissza fog vonulni a leszerelési koní rondától, és hogy ezzel kiválik a közösségből a világ legerősebb flottája és Európa legnagyobb, ha nem is legértékesebb hadserege, irjs. P., nem igen képzelhető el, miké peri fognak Genfben érvényt szerezni a közjognak. A Journal de Geneve 26. londoni tudósítója,Wilson Harria a lap vezetőhelyén a flotta-egyezi lénynek hatását vizsgálja a leszerelési problémával és a Kellog-paktummal való viszonylatban. Dacára a fejlemények kedvezőtlen alakulásának mésem tartja helytállónak az előkészítő bizottságnak azt az, ugyan nem riyilv£r :.tt, de azért vallott teóriáját, hogy a tengeri liatal.-ak •ymásközötti megegyezése nélkül, az élőké szitu bizottság össze- g