Lapszemle, 1928. augusztus
1928-08-09 [1341]
Radics látván halála tolódott ma az érdeklődés előterébe. Az egész'magyar sajtó hasábos cikkekben kommentálja a zágrábi táviratot,hogy Radics István szerdán este 8 óra 55 perckor meghalt. A lapok egyértelműen mint a horvát függetlenség raártirsorsu apostolát méltatják Radics ellentmondásokban és fordulatokban gazdag pályafutását. A P e o t e r 1 1 o y d rámutat, hogy tipusa volt a balkáni demagógnak., félig forr a a a I~ már, fólig apostol, félig próféta 6a tirannusjak! félparaaBta* ,--:.<v9l J fél intellsktuel voltával tipusa a balkáni politikusnak • AP este r 1 1 o y d szerint Eagyarorazággal szemben Radics mindig illojális volt, állandóan Bécset akarta kijátszani Budapesttel szemben éa iflagíeledkezfltt arról, hogy egy érdekházasság mindkét fél számára áldozatokkal jár, Horvátországnak pedig megbecaülhetétlen érdeke volt egy nyugateuropai kultur-orszaggal kapcsolatban élni. Radics és Pribicaevics ezt csak akkor ismerték fel már, mikor kóaő volt 3 Radics nem is olyan régen tett errenózve töredelmea nyilatkozatokat azzal a megszorítással, hegy a horvát nemzet ennek dacára kitart az önként vállalt sorsa mellett. A horvát népvezér nyilatkozatából látni való mondja a L 1 o y d , ; hogy az átmenet viharai után a szerb befolyás fokozatos háttérbe szorulását remélte a horvát-azlövén erősebb két délszláv törzzsel szemben s ezért ke-esett közeledéat Bulgáriához, ami által az SHS királyság lokőe-eje Albánia,líacedonia ós Szaloniki felé érvényesült volna, Radics kimagasló balkáni egyéniségében minden szeszőlyossőge mellett la - mondja a 1 1 o y d - alapjában véve mé^is rendszer vol».,liogy mi fog moa« fcöridunx, a* rej uély»Pribicsovioset a horvátok aligha követik 7 hogy PribiosevicS és ? --uubica pedig megférnek-e egymással- a nagy parasztvezér halála után, az aág -ejtélyes kérdés,csak bizonyos, hogy Radics halála után a délszláv helyzet homályossága még sötétebb lesz. A P e s t i Hírlap vezetőheiyén Rákosi Jenő jellemzi lálóan Radics István egyéniségét,mikor rámutat, hogy éles esze mindig gyakorlati utakon járt ós se eszközben, se irányzatba*