Lapszemle, 1928. augusztus
1928-08-09 [1341]
nem volt válogatós v mindig csak a horvát nép érdeke éa függetlensége lebegett szemei előtt, ügyszer horvát parasztköztársaságüt hirdetettjmajd nem riadt vissza attól aemj. hogy Moszkvába látogasson, vállalt szerb miniszterséget, annak megkisórléseképen,hogy nem lehet-e Szerbiával kapcsolatban megvalósítani az ő horvát eszméjét s ennek a kísérletnek a szkupstinában eldördült revolverlövós vetett véget, Azóta megjelent az a nagy feltűnést keltő nyilatkozata, amelyben a magyar-hordát kölcsönös szimpátiákról tett vallomást ós egy kibékülés lehetőségót csillantotta meg a két ország között, Rákosi sajnálatosnak mondja, hogy erre sem a magyar sajtó, sem a hivatalos Magyarország nem reagált kellőképen^ holott a magyar-horvát viszonyban olyan nagy ós hathatós történelmi érvek adnak 3ulyt e nyilatkozatnak,,^melyeket nem ellensúlyozhatnak az ujabbkor! ÍŰOStersógesen szitott viszályok magyar és horvát között. Rámutat a cikk arra is, hogy az angol 3ajtó sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított Radics nyilatkozatának és a Times veszedelmesnek mondta,hogy a horvátok a maguk száborját kezdik követelni, ami pedig törvényhozótestület volt,amig Horvátország az osztrák császársághoz tartozott. Itt aztán Rákosi hosszasan fejtegeti annak sajnálatos voltát, hogy akik ^uropa keletét Trianonban felosztották, mennyire tájékozatlanok Horvátország múltját illetőleg 3 hogy neiü tudják s hogy a 800 éves horvát-magyar együttélés barátságát és testvéri3ó>ét az lllirizmua pártfogásával éppen Ausztria ásta alá a múlt század harmincas éveiben ós vitte diadalra 1848-ban Jellasics hordat grataicsarjaival. ÍTyugateur 0 pa azt sem tudja,hogy Horvátország mint független tár 3 or S zág 800 éven át a magyar királyság kiegészítő része volt és soha e hosszú századok alatt olyan viszály a két or 3 zág közt nem volt,:uint aminőben most halálos gyűlölettel Szerbiával néz farkasszemet, ahova alig tiz esztendeje tartozik, ünnek a viszálynak a gyökere a kétféle történelemben van. Ezer év óta nem tartoztakegyüvó : az egyik nyugati szellemet lélegzik,a másik keletit. A nyugati modern tudat-
