Lapszemle, 1928. július

1928-07-14 [1340]

amikor a kérdés lezárt voltát hangoztatja, lényegesen mást mond, mint amit Népszövetségi Tanács határozott. Chamberlain válaszát ugy formulázta hogy lezáratott akérdés., amely M

a Népszövetségi Tanácshva Rcmánia, illetően Magyarország által 1927 márciusában intézett fel széli tást illeti". Ebben a szövegezésben tehát két felszólításról van szó, az egyik, amelyet Magyarország, a másik amelyet Hománia intézett 1927 márciusában a Népszövetségi Tanácshoz. Ha pedig arról beszélünk, hogy valamelyik kérdés be van fejezve az semmiséét re sem lehet a magyar kivanság> Ez ugyanis az volt, hogy a Tanács a trianoni szerződés 239. §-a alapjár a ráruházott apodisztikus kötelezettségnek eleget tegyen és a Vegyes Döntőbíróságot amely hivatva van a magyar-román agrárperben dönteni egészítsék ki p£tbiróval Ez az a kívánság amelyet Magyarország formálisan 1927 májusában terjesztett a Népszövetség elé , és amely 1928 június elejéig nyitva maradt A m-e£ következő szeptemberi ülésszakon tehát Magyarország nem kér szívességet és nincs ujabb jogról vagy engedményről szó, hanem csak azt követeli hogy a Népszövetségi Tanács teljesítse adminisztrációs ténykedését Itt aztán hivatkozik a Budapesti Hírlap arra a precedensre, amikor Németország visszavonta döntőbíróját a Tanács automatikusan teljesítette adminisztrációs kötelességét., mikor Poinearé a pótbiró kijelölését kérte a Tanácstól;, Ami pedig Chamberlain válaszának második részét illeti, a Budapesti Hírlap rámutat hogy ebben a július 2-án Sir Róbert Gower interpellációjára adott válaszára hivatkozik, amely igy hangzik "A Népszövetségi Tanács a Magyarország és Románia közti vitában hozott döntést határozatban fektette le, amelynek egy példányát készséggel rr.egküldhetem az igan tisztelt képviselő uraknak,, amennyiben még nem