Lapszemle, 1928. július

1928-07-05 [1340]

geskedóaek beszüntetésére irányúié esetleges javaslatait Már kitört ellenségeskedés esetén támogatnak minden lépést, amelyet a Tanács oly irányban tesz, hogy egyes zónákat demilitarizáljon A kötelezettsé­gek azonban csak akkor érvényesek,„ ha azokat a Tanács egyhangú hatá­rozattal hozza, az ellenséges felek szavazatai azonban nem számítanak a határozatnál«» A Budapesti Hirlap mai vezércikkében Ottlik György mérlegeli a Benes elnöklete alatt június 27-én összeült biztonsági bizottság által most elfogadott típus szerződés értékét és rámutat „hogy az a jogi talmudizmus legpraktikusabb példája, politikai célja szinte bevallottan az„ hogy a kisentente részére olyan rugalmas szerződés­formulát találjanak, amely átmentheti az ószövetségi szerződéseik ma­gyarellenes állandó alakját és emellett lehetőséget nyújtson Magyar­ország becsalogatására„ egy ilyen politikai semlegességü kombináció­ba-. Már a tavaszi tárgyalások idején mindenki látta, hogy ez a papi­rosmaasza Magyarország testére van szabva,, hogy a magyar részről be­következhető visszautasítás esetén Magyarországot a mint megnyugodni nem akaró renitens elemet állithassák a világ szine elé, igy politi­kailag bekeríthessék Magyarországot az 1928 évi őszi közgyűlés ide­jére. A Budapesti Hirlap oikkirója nem akar eléje vágni a magyar kor­mány állásfoglalásának, csak rámutat,, hogy a Népszövetségi Tanács szeptemberi közgyűlése nem fog politikai érdek nélkül szűkölködni. Ottlik György cikke második felében a német javaslatok értékét mérle­geli s azt mondja, hogy nagyon nehéz megállapítani, hogy a német ja­vaslatok a biztonsági probléma komoly megoldásának kifejezője-e :í vagy pedig csak taktikai játék., hogy elodázzák a Népszövetségi határozatot ; Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés is., • mondja Ottlik György ­hogy mi a Némethi re dalom világpolitikai koncepciója- Háború előtti

Next

/
Oldalképek
Tartalom