Lapszemle, 1928. július

1928-07-05 [1340]

észjárással azt hihetnék hogy Németországnak minden meg kellene tennie, hogy a biztonsági garanciákat minimumra redukálja hiszen mint vesztett félnek arra kellene törekednie hogy a mai feltételeket bármilyen utón megváltoztassa^ A német politika vezetőinek azonban az a meggyőződésük - okulva a világhábru tanul ságain- ^hogy a problémákat háborúval megoldani nem lehet izolált háborút folytatni ma lehetetlen, Egy koalíciós háború pedig olyan kockázatos vállalkozás, amelynek eredménye sohasem áll arányban a pusztítással,, melyet okoz Itt hivatkoznak a francia példára, hiszen a győztes Franciaország amikor a frank értékét egyötödére kénytelen leszállítani, voltaképen a, győzelem csődjét legalizálja Németország tehát minden eszközöt megragad hogy a Népszövetségen belül potenciális hatalmi súlyát növelje és esetleg az Egyesült Államok erkölcsi támogatásával, de minden esetre az európai semleges államokkal egyetértésben a lesze^lé^i_kérd^8t_kés^ül.felyetni_a_legkomolyabb formában mert ha ezt megtagadnák, vagy elodáznák a győztesek, a mm m» m» mm mm m legsúlyosabb vereség érné őket a világ közvéleménye előtt A Nemzeti Újság vezető helyén Turi Béla a háborúellenes Kellogg-jegyzék uj szövegezésének értékét mérlegeli és arra a megállapításra jut hogyha a Kellogg-féle paktum ebben a koncepciójában és bevezetésével létrejönne az formális ellenünk irányuló Locarno lenne, mert nem nyit utat és módot arra hogy mikép próbálja meg egy megnyomorított kis nemzet a maga igazságának keresését és érvényesítését Ez a negatívum a Kellogg-jegyzék pozitív hibája és veszedelme Erkölcsileg megbélyegezni a háborút de nem gondoskodni az ellenszerérői . homályos szavakkal mindent ptt-