Lapszemle, 1928. június
1928-06-04 [1339]
a bukaresti közoktatásügyi ministerium lépcsőit,mint maguk a ministeriumbeli tisztviselők. Remélte a svábság,hogy ehhez a békás megegyezés kereséséhez számithat az erdélyi és bánsági románság támogatására is s mert hiszen ez eléggé tisztában lehet a helyzettel,mert nagyobb átfogóképessége van és tudhatja,mit jelent az, hogy a romániai sváb kisebbségnek egy 100 milliós német nemzet áll mögötte. Mincten reménye azonban hiábavalónak bizonyult.Ámde • senki se higyje,hogy a békés természetű svábság nem tud éppen olyan harcias lenni,mint a' magyarság.Anghelescu ezen ujabb rendeletei legalább tiszta helyzetet teremtettek végre» imáér nincsen más hátra,mint: ellenállás a végsőkig,és : Genfbe a Népszövetséghez! Genfben sok állam van képviselve,melyeknek mind vannak szerzetesi iskoláik,melyek tehát okvetlen tudni íigják amit Anghelescu. ur nem ekar tudni, hogy a szerzetesi iskolák is felekezeti iskolák. És. ha. Anghelescu majd azután is folytatja az -erészak politikáját, ugy meglesz a svábságnak a bátorsága ahhoz is,hogy a martir szerepét vállalj , de legalább az egész világ tisztában lesz azzal, hogy mit tartsün a bukaresti kormányzat "szabadság"- frázisairól. A Keleti Újság VI.2,121 vezércikke arra mutat rá,hogy Anghelescu ezen uj merénylete éppen akkor következett be,amikor a belényesi román főgimnázium centeimáriumát ünnepelték megának Anghelescu közoktatásügyi miniéternek a részvéteiével is.Pedig hát ezen centennárium alkalmával Anghelescu meg tudhatta volna, hogy Belényes a történelem tanítása szerint a a-XVI. százasban még teljesen magyar volt, Csak ettél az időtől kezdve roraánosodott el eztán fokozatosan,hogy a biharmegyei románság szellemi központjává legyen,amikor száz évvel ezelőtt megalapították a gör-kath.román gimnáziumot. Megtudhatta volna Anghelescu, hogy ez.a rormen gimnázium az alakítása óta mindmáig megszakítás nélkül végezte tanitő-íiiunkáját,mert senki sem tud olyasmiről,mintha
