Lapszemle, 1928. június
1928-06-04 [1339]
a belényesi gimnázium nyilvánossági jogát a magyar kultuszministerek állandóan felfüggesztéssel fenyegettek volna,de arról mindenki tud,hogy az iskolát fenntartó görög-katolikus román egyház rendszerei államsegélyben részesült a magyar uralom alatt. A Brassói Lapok VI.4.124 vezércikke leszögezi,hogy mialatt Titulescu Genfben,üuca Kolozsvárott,mus liberális-párti korifeusok meg egyebütt szavalnak kisebbségi jogokról, .méltányossá gr ól, uj irányról, - Anghélescu beledöfte mérgezett tőrét a /agyar iskolázás szivébe. A minister rendelkezései szégyenteljes dokumentumai a minden lelkiismerettől ás komoly felelősségérzettől mentes hatalmi örjöngásnek és kinzó, üldöző', megalázó mániának.Az azonban,hogy a ainister ma épp ellenkezőjét követeli a kisebbségi iskoláktól annak,amit pár hónáénál ezelőtt sajátmaga elrendelt vagy megengedett,ez egyenest Gessler-i gőg. Anghélescu több'magyar középiskolát olyan címen rendszabályózott meg,hogy ezen iskolák több tanára még nem tette le a román nyelvi vizsgát. Nos, igy Anghélescu-a nyilvánossági jog megvonásával nyílt törvénysértést követett el. Az általa hozott magánoktatási törvény 119.§-a kimondja ugyanis,hogy azon tanároknak,akik még nem tették le a román nyelvi vizsgát,a törvény életbelépésétől számított öt éven belül kell azt Letenniöké A törvény 1925-ben lépett életbe, a minister tehát nyíltan megsérti azt,amikor 1930 előtt olyat követel ás pedig büntető-szankció alkalmazásával,amit még nem kell teljesíteni. •• A -Keleti Újság VI. 4.123-ban Paál Árpád,képviselő magasabb elvi szempontok alapján vezércikkezik Angháescu iskolapolitikája ellen,melyről kimutatja,hogy a gyűlölködés magvát hinti el a mai és a jövő fiatal nemzedékbe is,ngy hogy mindinkább az lesz majd emiatt a helyzet,hogy az ellenségeskedő érzületből a további élet során alig-alig tud majd kigyógyulni az uj nemzedék,