Lapszemle, 1928. április
1928-04-18 [1337]
^ r /Albert Juliién, ciaországbua, akkor Róma eset* versenyezzen az európai béke konszolidálásában, j A Débats 16 cikkéből látszik a franciák féltékenység* az olasz ipar legutóbbi | sikereiért és ugy látja, hogy a legutóbbi látogatások végső célja is elsősorban *z ol-*sz túltermelés levezetésére szolgál, tekintve az olasz ipar "elefantiaaisát'.' Tekitve nagy dollár tartalékjait, Olaszország igen ügyesen felhasználhatja azokt kereskedelme emelésére. A Fopulaire 16 vezércikke idézi az Impero egyik kijeleatését, amelyben M. és a fascizmus retorziókkal feaymgetőzsek az olasz emigránsokon a milánói merénylet miatt. Legalább, ha olaszt ölnek meg külföldön, tudni fogjuk, hogy Mussolini a gyilkos, irja a cikk. Támadja a! lap a francia kormányt is, amely a duce f elhívására több olasz munkást kiüldö-i zött Franciaországból, a Gomité du Droit d'asile szerint e kiutositások az | olasz követ kivánságára történtek. A Maiin /16/ felületességére jellemző, hogj a Zaleski tiszteletére adott ünnepi lakomát ezzel a cimmel hozza. "Ünnepi ebéd Titulescu tiszteletére*" I Az Amerikából visszahozatott szovjet-aranyról irva Pertinax /iicho 16/, j kiemeli ugyan, hogy ez arany körülbelül a feleértéke annak, amit a szovjet a Banque de France-tói elrabolt. Knuek dacára a bank nem akarja tovább üldözni az aranyat és megelégszik azzal, hogy Amerikában nem volt lehetséges a szo jet hitelét azzal támogatni. Chamberlain hollandiai látogatása az Oeuvre 16 szerint, bármennyire tagadják is, politikai célzatú. Anglia igyekszik az északi kis államokat egység be kovácsolni a balti államokkal együtt. Az 4 hir is járja, hogy Chamberlain az Sscaut-kérd ését Hollandia és Belgium közt a népszövetségre akarja bizai, ami bizonyára nem lenne kedves Hollandiára nézve. -*z északi népek szövetségét Anglia A francia-német gazdasági közeledés ellensúlyozására szervezi, JS tors veséket nem kell nagyon túlbecsülni; azoknak nincs az a jelentőségük az európai politika szempontjából, mint némelyek szeretnének nekik tulajdonítani. Magyarország, Ulysse homamadik cikke az optánskérdésről "A népszövetség és a szövetségi válsága" ciumel jelent meg a Figaro 16-ban. /még egy utolsó folytatás követk* zik befejezőnek/. '?5zeptemberben a tanács Chamberlain határozott fellépésére i Románia mellett döntött, amint az a józan ésszel, a méltányossággal és a béki