Lapszemle, 1928. április

1928-04-05 [1337]

Titulescu ós az egész Románia láthatja,, hogy nem elszigeteli vegyes döntőbiróaági álláspont nyilatkozott meg Cederkrantzék Ítéletében irbmániával szemben^ hanem a többi vegyes döntőbíróság is szigorúan a nem zetközi jog álláspontjába másrészt mindazok a jogászok és államfórfiakj akik a magyar-román döntóbirőság. határozatát,, amelyben hasonló perben illetékesnek mondta ki magát kételkedve fogadták., hogy vájjon nem lépte-e tol a döntőbíróság hatáskörét, most láthatják* hogy egy ná sik döntőbíróság Ítélete is ugyanarra az álláspontra helyezkedik; illetékesnek mondja ki és törvénytelennek mondja ki a magyarok bip tokainak elkobzását, Jules Carabonnak a "Revue des Vivantes" cimii folyóiratban az erdélyi optánspérrel és a szentgotthárdi esettel foglalkozó cikkét, ma a "Pester Lloyd", a "Budapesti Hirlap", a "Nemzeti üjság* részletesen ismerteti.Juíes Cambon szerint a szentgotthárdi genfi tárgyalásán a agyarok oly álláspontot feglaltak el, amellyel ismét bebizonyították hogy 'ftohasem fognak beletörődni jelenlegi sorsukba."Magatartásuk valé sággal provokativ jellegi s hiányzott belőle a köteles tisztelet a Nép szövetség iránt." szerinte Bethlen miniszterelnöknek a Tanács elnökéhez intézett válasza ós Táncos tábornok hangja nyugtalanítja a béke őszinte barátait. Cambon kitér az optánspörre is s azt hangoztat ja, hogy az Ibmániára nézve natekinthető befejezettnek a Tanácsiegdbóbbi határozatával. Szerinte a magyarok nem veszik eléggé figyelembe, hogy a genfi vitáknak a megértés szellemében kell folyniok, mire a "Nemzeti Ujságf megjegyzi, hogy ugylátszik Cambonnak nincs tudomása arról,hogy az e^ededéstnem Magyarország, hanem íbiránia utasította el. Lapradelle a Sorbonne tudós professzora fel világosithatná, hogy kinek jijrÓ3zén van a jog és az igazság* amely talán mellékes a diplomaták előtt

s de amelynek az érvényesülése nélkül nen lesz megnyugvás Európában* Mitescu bukaresti eg£ etemig tanárnak a román kamara április