Lapszemle, 1928. március

1928-03-26 [1336]

tal, amely tévedés annál súlyosabb, mert 1927 szeptemberőbem a népszövetség egyhangúlag a román álláspontnak adott igazat. Ez annál fájdalmasabb, mert a mostani határozathozatalban azok az államok is resztvettek, amelyek p3 dig barátja! Romániának". Ez azonban azt is bizonyltja, hogy a hiba nem történt rossz szándékból, hanem abban az őszinte meggyőződésben, hogy a népek közötti megértésnek tesznek vele szolgálatot* Románia mindeneaetre teljes szívvel-lélekkel áll nagy szövetségesei oldalán, akik megteremtették nemzeti egységét. Mindamellett Románia álláspontja a Népszövetségi Tanács uj határozatóra vonatkozólag viaazautaaitó a ez az elhatározás végleges* Az egész nemzet és az ellenzék összes pártjai egyhangúlag utaaitják viasza a Népszövetség megoldását^ Romániának meggyőződése ugyan, hogy a Nópazövetaóg mostatti határozata alapján kiktildendő döntőbiróaág feltétlenül Romániának adna igazat, de elvi azempontból ki kell jelentenle,hogy" nem fogadjuk el a döntést, mert nem kérdezhetünk meg idegen birakat,szuverén állam vagyunk** *agy pedig a kapitulációk megkötöttsége alatt élünk ma is.* A külügyminiszteri jelentós felolvasása után, a parlament egyhangúlag magáévá tette azt és bizalmat szavazott a kormánynak, miként as öszszes 25-iki bukaresti lapok kiemelik. A azentgotthárdi ügyet is érintette az előbb emiitett külügyminiszteri expozé, da csak annyiban, hogy kiemelte, hogy az ügyben csak júniusban leaa döntés^ addig tehát türelmesen várni kell. A szentgotthárdi Üggyel kapcsolatban az Adeverul /H-13,579/ az Action Francaise március 8-iki számából részletesen ismerteti Charles Maurannak egy magyarbarát cikkét, amelyhez gúnyosan fűzi hozzá, hogy ez a cikk dokumentum arranéave^ hogy Európa reakciónáriuaai menynyire együttóreznek* mert amiként Horthy Magyarországával,ugyanúgy Mussolini Olaszországával is rokonszenvezik Maurras társasiga.