Lapszemle, 1928. március
1928-03-29 [1336]
a magyar ipar, kereskedelem ás mezőgazdaság megmentésére? A demokrata körök falain kivül ilyen naiv ember Magyarországon aligha találkozik* Nemcsak a kormány, hanem az egész nyitott szemű magyar közvélemény foi* dúlt élesen szembe a Duna-konföderáció epndolatával és amilyen erőben akarja - Rassayval együtt - a békereviziót, éppen olyan határozottan tiltakozik Rassayval szemben minden olyan kísérlet ell en^ amely a trianoni béke megmerevítését ás a gazdasági élet teljes gúzsbakötését jelentené,. A radikális "Magyar Hirlap" viszont Rassay Károly álláspontját helyeselve azt hangoztatja, hogy a magyar gazdasági életnek a fascizmus iránti romantikus rajongnál elemibb érdeke, hogy szomszédaival normális gasdasági kapcsolatot teremtsen, minthogy éppen a fiumei kikötőn keresztül biztosítsa tengerentúli forgalmának lebonyolítását. Ezt meg kellett mondani valakinek.Titulescu az Orient-Radio utján 9.000 szavas táviratot küldött Bukarestbe, amelyben a magyar-BOmán döntőbíróságig konfliktus ügj'é ben a márciusi genfi döntéssel szembehelyezkedik és azt hangsúlyozza, hogy mivel a Népszövetség nem állhat az államok felett, csak javaslatokat téhet^ javaslatait ugy<# döntéseknek nevezi,, ezeket a döntéseket az érdekelt állaraok jóváhagyása nélkül azonban nem lehet az államokra erőszakolni. Felemlegeti^ hogy az 1923.avi júliusi és az 1927.évi szeptemberi döntések^ amelyek Romániárakedvezők voltak, nem kerültek végrehajtásra. A márciusi döntés tehát mindenesetre olyan a amely nem hajtható végre Románia beleegyezésenélkül. Arra a kérdésre, hogy számba johet-e a hágai legfelsőbb törvényszók véleményének kikérése, Titulescu azt válaszolj*, hogy ennek valószínűsége igen csekély. Három lehetőság van mondja Titulescu, 1/, Románia elfogadja a Nópsz|jiretsógi Tanács javaslatait, Z/, tELutasi tja. azokat,, 3/, V-gy pedig pénzügyi ->nsakció révén megegyezik Magyarországgal. Az első lehetőséget Titu-